Ülök a biztosítóban, az ügyintéző hölgy fantasztikusan türelmes. Ősz hajú, kontyos nénike adja elő a semmit csaknem egy órahosszán keresztül. Hogy ugyanis Franciaországban dolgozó lányáék alig 40 négyzetméteres lakásukra milliós kárt jelentettek be, de a Szegedről kiérkezett kárszakértő értetlenül állt a csöppnyi lakásban. Merthogy nem is keletkezett jelentős kár. „Igen ám – sopánkodna ravaszul a nénike –, van ott festmény és számítógép is!” Ha azt mondta volna, hogy drasztikusan lement a büszke galloknál az euró árfolyama, és azért próbálnak nyerészkedni a lányáék, azt jobban elhittem volna.

Csongrádi pillanatok (2.)

Nagy találkozásnak lehettünk szemtanúi a régi Csongrád Galériában, a volt MSZMP-székházban. Két egykori és egy mai kisgazda (kormányzó Fidesz–Magyar Polgári Szövetségbe tömörült) országgyűlési képviselő ölelkezett össze a termőföld elvételével és visszaadásával foglalkozó könyv bemutatóján. A csongrádi Pintér István, a békéscsabai dr. Zsiros Géza (a rendszerváltozás után, 1990 és 1994 között voltak tagjai a parlamentnek, utóbbi a Mezőgazdasági bizottság elnöki tisztét is ellátta) és a csongrádi választókerület honatyája, Vincze László. Alig tudtak elválni egymástól. Mindhármuk szemében ott lobogott a tűz: jó lenne újjáéleszteni a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot! Zsiros egyenesen úgy fogalmazott, hogy 1920, 1945 és 1990 után negyedszerre is a kisgazdáknak kell magukra vállalniuk a nemzetmentés szerepkörét. Azt mindenesetre vészesen aggasztónak tekintette, hogy a magyar fiatalok jó ideje Nyugatra veszik az irányt.

Adódik a jogos kérdés: két miniszterelnöknek már sikerült beolvasztania a pártjába a Független Kisgazdapártot, egy meg egyenesen felszámolta, miért ne születhetne újjá negyedszerre? Még dr. Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz–KDNP) is elismerte a 2006. évi országgyűlési képviselő-választási kampány idején az országépítő beszélgetések során a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban: „Magyarország egy kisgazda ország volt.” Azt meg idén márciusban jelentette ki az Orosházi Városi Televízióban, hogy Magyarország mindig akkor volt sikeres, ha virágzott a mezőgazdasága.

Dr. Zsiros Géza kertészmérnök, agrármérnök csak tudja. A család kárpótlási folyamat (őt bízta meg dr. Antall József miniszterelnök a politikai végrehajtásával) révén visszaszerzett ősi, kunágotai birtokán 20 év alatt virágzó farmot teremtett a semmiből.

Kisgazda öröm a volt MSZMP-székházban. (A szerző felvétele.)

Csongrádi pillanatok (3.)

Nem értem Szőrfi Mihályt, aki a Rákosi-rendszerben a tanács végrehajtó bizottsága adócsoportjának a vezetője volt. (Elmondása szerint az általa ellenforradalomnak tartott 1956. évi forradalom és szabadságharc idején bizony majdnem megskalpolta a jó nép a Gyóni Géza utcában.) A Délvilágban olvasói levélben ostorozza az újabban gyalázkodó, természetesen névtelen levelet is kapó dr. Kőrösi Tibor fideszes polgármestert arra hivatkozva, hogy tele van szeméttel a Tisza-parti kisváros.

Egyfelől igaza van, Miska bácsi, másfelől nem! Szemét az van bőven, csak nem az utcákon, köztereken és parkokban – megint rossz helyen keresi.

Dányi László

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.