A pedagógusok és a gyerekek is minden évben izgalommal várják az iskola- és az óvodakezdést. Három gyermekünkből kettő még itt koptatja az oktatási intézmények felszereléseit, de néha ez a koptatás nem is olyan egyszerű, egy-két iskolába és óvodába megérkezni sem könnyű.

A „zeneiskola” mellett például évekkel ezelőtt megépítették a parkolókat. Kiszállni csak az út felől lehet, mert a belső oldalon most por, máskor sár fogadja a gyermekeket. A személygépkocsikból kilépő nebulók az úton kénytelenek elbotorkálni az iskola bejáratáig. Ott egy feldúlt udvar, valamint tönkretett, veszélyesnek tűnő játékszerek fogadják őket, illetve egy ólra emlékeztető kerékpármegőrző, szűkös kapacitással, emiatt egymás hegyén-hátán, vagy a kerítéshez láncolva áll a kétkerekűek hada. Egy olyan város, amelyik milliárdos nagyságrendű összeget áldoz (mihaszna?) kerékpárutakra, miért nem oldja meg a közintézményeiben, s azok környékén a kerékpárok biztonságos elhelyezését. (Megjegyzem, a Nagyboldogasszony Általános Iskolába járók gyakorta az Iskola utca sarkán, a cukrászda előtt teszik le kerékpárjaikat, elfoglalva az odaérkezők elől a kapacitásokat, ezért kerül kerékpár a lámpaoszlopok mellé is rendszeresen.)

Az Ének-Zenei Általános Iskola mellett járdát kellene építeni, s ki kellene alakítani legalább kétszáz kerékpár elhelyezésére alkalmas támasztórendszert. Az őrzés egyetlen kamera kihelyezésével megoldható, hiszen működik Csongrádon központi térfigyelő rendszer is, a kamera akár arra is rákapcsolható lenne.

Azt sem értem, hogy a tavaly feldúlt udvart nyáron miért nem hozták rendbe. Nincs kétkezi munkás a városban, vagy sokkal inkább a szellemi és anyagi képességek hiányoznak? Várhatóan néhány hét múlva az iskola részére elkészül az étkező. Kíváncsi lennék, milyen kivitelezői szerződéseket kötöttek, s vajon ennek a megvalósítását határidőre (mondjuk ésszerűen augusztus 20.) csak a pénztelenség, vagy más szakmai, műszaki alkalmatlanság is indokolta-e?

Továbbmenve: jártak már Önök a bökényi óvoda háza táján? Gépkocsival megközelíthetetlen, parkolási lehetőség a környékén sincs (gyakorta legfeljebb tengelyig és bokáig érő sárban lehet megállni); persze tudom, régen is volt sár, de mondják, mitől város ez a város, ha az előrelépés helyett csak a múltba révedve mutogatunk visszafelé?

Ne gondolják, hogy ezeket a problémákat a jelenlegi polgármester nyakába kívánnám varrni. De talán neki is meg kellene fontolnia, hogy a grandiózus „fürdőépítési” tervek helyett esetleg ezeket, a mindennapi életet normálissá és kényelmesebbé tevő, a gigantikus és kétséges kimenetelű beruházásnál sokkal kisebb forrásigényű karbantartási munkákat kellene előbb elvégezni.

Egyébként a bökényi óvodában sem készült el a terasz javítása, a csetlő-botló gyerekek építési anyagokon, zsalukon botorkálnak ki az udvarra, ami inkább hasonlít most egy falusi hátsóudvarhoz, mint kulturált, parkosított gyermekjátszótérhez. Az épület főgerendái, az ablakok felett penészednek, nincs megoldva az árnyékolás, így nyáron a gyerekeket az óvónők a huzatos termekben vizes ruhával törölgetik, miközben bent a hőmérő gyakran kokettál a 40 Celsius-fokkal.

Javaslom a tisztelt tisztségviselőknek, tegyenek gyalog egy pár kört a város intézményei körül. Esetleg pihenjenek egy délutánt valamelyik ilyen foglalkoztató teremben. Mert úgy látszik, a köztisztviselő és közalkalmazotti vezetői kar nem meri Önök elé tárni az „idiótán” megtervezett és megépített, elfuseráltan kivitelezett problémák halmazát. A döntés minden esetben az Önöké, hiszen szoktak Önök bizottsági üléseken még a lerakandó parketta vastagságáról is értekezni.

Tudják, néhány helyen az évkezdet a terep bejárásával kezdődik. S tudják, csatát is csak a terep ismeretében lehet nyerni!

Nemeskéri-Orbán István

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.