A harmadik évezred elejének, napjainknak fergetegesen sziporkázó és gyorsan elhamvadó sikerbotrányos rapjét, Plazma B...ni tudsz című klipjét figyelmesen hallgatva, az motozott-motoszkált az agyamban, hogy mintha ilyet már láttam-hallottam volna valahol-valamikor. De nem éppen ezt, nem fekete utcagyerektől, és nem Amerikából.

Amikor én még kis srác voltam, sőt egy picivel előbb, itt Csongrádon, jó ötven évvel ezelőtt, métáztunk a piroskavárosi piac sarkán egy ház előtt, amikor egy gyerkőc koldulva-kéregetve odajött hozzánk, és a tíz-, húsz- és ötvenfilléreseinkre ácsingózva-áhítozva eljárta a Rókatáncot:

Róka-, rókatánc, / A p...ba' ránc, //: Jobb a p..., mint a lencse, / Mert a p... jószerencse. / Kuc, kuc,kuc,/

Öregapám tanított, / Lába közé szorított. :// Úgy b...ik a nyúl, / Mint a tejes úr, //: Refrén :// Pesten jártam, / Piros p...t láttam, / Azér' vagyok ilyen görbe, / Sokat b...tam a gödörbe', //: Refrén ://.

A kíséretet a saját maga skandálta, fenti obszcén ritmikus szöveggel adta elő ifjú koldusunk. Mohó kíváncsiságunkat kielégítve a kimerülésig ismételgette a csapásolást, az ugrálást és az izgalmasan csúnya szöveget rekedtesen motyogva, négykézlábra ereszkedve, jobbra-balra a földre vetődve coitust utánzó csípőmozdulatokkal mintegy a földdel szeretkezett, és a szöveg végeztével a földre vetette magát. Erotikus-fallikus bemutatója, állatutánzó tánca a megtermékenyítést jelenítette meg, és imitálta a rókák (nyulak) üzekedését. Ezt a táncot láttam még a gáton és a Bútorgyár mögött is.

(Ezt járta sokfelé az alföldi putrilakó cigányság koldusa a XX. század első felében, egészen a '60-as évekig.)

Ez az asztmatikus, sovány csongrádi cigánygyerek, egy kisváros peremén, aligha gondolhatta, hogy lesz majd egy énekelve káromkodó fiú, a XXI. században, egy nagyváros lakótelepéről, aki a siker érdekében szintén a hallgatóság trágárság utáni vágyát próbálja kielégíteni. Csak míg korai hősünk – aki már a túlvilági deszkákon táncol – egy tízgyermekes család éhségét próbálta enyhíteni valamelyest azzal a nehezen megkeresett ötven fillérrel, legföljebb egy forinttal, addig celebünk a világot jelentő deszkákon, öncélú trágárságával, igénytelenségünk jóvoltából, több mint kétmillió klikkelést zsebelt be. A szakmai ítészek csak módjával rázták a fejüket, reklámfrizurájukat megóvandó. A korgóhasú putrisi fiú csúnya szavait és mozdulatait feszülten figyeltük, hittünk a szemünknek, megéreztük az alávetett ember szemérmességét. Ám ennek a mai, láthatóan szeretetéhes, de öntörvényű pózba merevedett rappergyereknek ordenáréra sikeredett produkcióján feszengünk, fészkelődünk, nem hiszünk a fülünknek, nem akarjuk elhinni a velünk esett csúfságot, az ellenünk elkövetett provokációt. A "kemény csávóról" gyorsan kiderült, hogy apahiánya van, sírva várja a simogatást és nyálas puszilkozást.

Tán a Rókatánc lehetett a rap egyik őse – vagy mégse'?

Sáfrány Péter Attila

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.