A Serházzugi Holt-Tisza rehabilitációs tervéhez a Környezet-és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete természetvédelmi szakvéleményt készített. A szakvéleményünkben szerepelt, hogy a holtág az egyesület többszöri javaslata ellenére sem helyi, sem országos védettséget nem élvez, nem része a Csongrád környéki NATURA 2000 területeknek sem. Ennek ellenére védett fajokban gazdag élőhely, a Tisza és az egykori ártér határa között zöld folyosóként is funkcionál.

Nádasaiban és parti régiójában az egyesületünkkel 35 védett állat és növényfajt tártunk fel. A védett fajok többsége madárfaj.

Vízügyi besorolás szerint a bölcs hasznosítású holtágak között szerepel.

A szakvéleményünkben javasoltuk, hogy a védett fajok és azok élőhelyének megőrzése érdekében az iszap kitermelését vegetációs időn kívül végezzék el. Az érintett iszaptalanítási és raktározási területekről mozaikosan le kell vágni a nádat, azt el kell szállítani. Az Aranysziget keleti vége és a György-víz közötti un. felsőfoki rész nádas területén, ahol a védett fajok többsége él, fészkel és költ ne történjen iszapkitermelés - ezen a területen legfeljebb csak mozaikos nádvágás és iszapelhelyezés történhet.

Az irányító tervező Dr. Ördögh József okleveles mérnök figyelembe vette a javaslatainkat, amely a korábbi természeti értékek megőrzése mellett egy újabb, Magyarországon csak nagyon kevés helyen előforduló védett növényfaj a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) megjelenését eredményezte, amelyet egyesületünk polgári természetőr csoportjával tártuk fel. A tőzegpáfrány természetvédelmi értéke 5.000 Ft/tő.

A kotrás által felszínre kerültek a nád gyöktörzs maradványai – ezekből úszószigetek keletkeztek, amelyek az úszóláp kialakulásának a feltételei. A kotrási iszap tárolására kialakított keresztgát mögött elkezdett pangani a víz, lelassult annak mozgása. Az ide kirakott iszapon megtelepedett a tőzegpáfrány, amely a kotrástól távolabb az un. Piroska-átjáró (bőrhíd) és a nádas terület között is megjelent.

A későbbiekben elképzelhető, hogy a parti régióban a nád gyöktörzs maradványain újabb tőzegpáfrányok jelennek meg, valamint úszólápok alakulhatnak ki.

A korábban feltárt természeti értékek és a rehabilitációs munkálatok befejezése után megjelent tőzegpáfrányok hosszú távú megőrzése érdekében egyesületünkkel kezdeményeztük ezen élőhely ex lege védetté nyilvánítását. Napokon belül benyújtjuk az erre vonatkozó szakmai javaslatunkat az Alsó- Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.

Az 'ex lege' védettség fogalma:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján:

"E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek."

Deák József
elnök

Környezet- és Természetvédők
Csongrád Városi Egyesülete

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.