CSONGRÁD - 2012. Január 24.

A politikus is hibázhat, ám ritkaságszámba megy, amikor azt el is ismeri. Akadt már kormányfő, aki zártkörű pártgyűlésen trágárkodva vallotta be, hogy „eltolták” a kormányzati stratégiát. A csongrádi polgármester valamelyest finomabb stílusú ember, s noha kormánypárti politikus, be merte ismerni, hogy Csongrád immár akár rá is fizethet arra, hogy az iskoláit januártól az állam működteti. Bár Kőrösi Tibor e lépést egy jégen csúszkáló tojógalambnál is óvatosabban tette meg, mégis kiderülhetett, hogy nagyjából úgy járt Csongrád, mint a viccbéli Józsi bácsi, aki gyanútlanul bevállalta a sétarepülést, majd utólag bevallotta: még a repülés közben sem gondolta, hogy az utolsó meredek fordulónál minden a nyakába folyik.

A viccbéli Józsi bácsihoz hasonlóan járt „Tibi bácsi”, aki elfogadta a pártja országos iránymutatását, s a Fidesz-frakcióval egyetemben az állam kezelésébe adta a helyi iskolákat. Az önkormányzati képviselő-testület az ügyben a végső döntést a december 13-i rendkívüli képviselő testületi ülésen hozta meg. A többség ekkor fogadott el egy határozatot a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről szóló előterjesztés alapján. A tanácskozáson döntöttek az intézmények további ingó és ingatlan vagyonának önkormányzati működtetéséről is.

A rendkívüli ülés hivatalos kivonatos jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a polgármester felhívta a képviselők figyelmét, hogy az intézmények állami kézbe adása az önkormányzatra nézve anyagi terhekkel is jár. Az állam ugyanis a fenntartást évente közel 240 millió forintért vállalja, mely több annál, mint amennyibe eddig került az iskolák fenntartása. Eddig ugyanis évente 215 millió forintot emésztett fel a közoktatás helyi finanszírozása. Kőrösi Tibor hangsúlyozta: az első számítás alapján az önkormányzatnak évi 25 millióba került volna az átadás, ám ez még nem a teljes új teher, hiszen a gimnázium működtetését is visszaadja az állam az önkormányzatnak, ami a számítások szerint 75 millió forint többletterhet jelent. S ha a két még működő középiskolai kollégiumot is át kell venni, az évi mintegy 15 millió forint további terhet eredményez. A polgármester bejelentette az ülésen: az ingyenes étkeztetési feladatellátást is a települési önkormányzatok kapják meg. Az eddigi közel 500 általános iskolai ingyenesen étkezőt még bővíteni kell közel 250 fővel, s nekik napi háromszori étkezést kell biztosítani, amely a számítások szerint évi plusz 30 millió forint kiadást jelent. Kőrösi Tibor elmondta, hogy nem tudja, mindezt miből fedezik, tekintettel arra, hogy a legbiztosabban befolyó, a helyi gépjármű súlyadóból származó bevételt hatvan százalékkal csökkentették, így évente 54 millióval esik vissza a város bevétele. A 2013. évi összes adóbevételt közel 600 millió forintra taksálják, aminek a felét elviszi az iskolák fenntartása és a kapcsolódó feladatok finanszírozása. Mindehhez hozzátette: az oktatási államtitkártól érkezett levél szerint a 2013. január 1. és 2015. augusztus 31. közötti időszakban megfizetendő havi hozzájárulás összege 19 millió 918 ezer forint, noha senki nem tudja megmondani, hogy például 2015 májusában, júniusában hány iskolás gyermek lesz, érdekes módon mégis ugyanannyit kérnek akkor, mint most, holott bizonyos, hogy akkor a mainál jóval kisebb lesz a létszám.

A téma vitájában a Fidesz-frakcióhoz tartozó Nagypál Sándor és a szintén fideszes polgármester meglehetősen éles vitába bocsátkozott. A képviselő állította, hogy komoly kételyei vannak, ráadásul a döntéshez megfelelő információk sem állnak a rendelkezésére. (A vita részleteit e cikk alatt, külön közöljük, az ugyanis első olvasásra szórakoztató, a kiváltó okokra összpontosítva azonban akár elgondolkodtató is lehet. – a szerk.) A kakaskodók között két „nem kakas” vágott rendet. Pap Gabriella és Bartókné Vincze Zsuzsanna kérte, hogy térjenek vissza a tárgyhoz, így kisvártatva a Fidesz helyi elnöki tisztségét is betöltő alpolgármester is kifejthette a véleményét. Pap Gabriella hangsúlyozta: a kialakult iskolarendszert egy egészen más lakosságszámhoz, gyerekszámhoz tervezték, ezért egyes iskolák tanulólétszáma lényegesen lecsökkent. A Síp utcai iskolát már be is kellett zárni, ráadásul az óvodai és a bölcsődei létszám is csökken, s e folyamat korántsem áll meg. A szocialista Havasi Jánosné mindehhez hozzátette: ha cinikus diák lenne, azt mondaná, hogy nem tudott erre a tanórára felkészülni, de ez nem a polgármester és nem a képviselők hibája, hanem „annak a felelőtlen, meggondolatlan és megalapozatlan törvényalkotásnak és kormányzati döntéseknek, illetve azok sorozatának az ostorvége, ami a helyi önkormányzatokon csapódik”. Mint mondta, előzetesen a kormány részéről senki egy szót nem szólt arról, hogy az állam az átvett intézmények működtetéséért térítést kér majd az önkormányzatoktól. Véleménye szerint nem biztos, hogy a központi döntéshozók teljes odaadással át tudják érezni a települési önkormányzatok életét.

A vitában – a Pap Gabriella mellett leginkább „fideszagyúnak” nevezhető bökényi képviselő – a gazdasági bizottságot vezető Héjja István próbálta védeni a kormányérdeket. Az állatorvosi lónak is tekinthető ügyben az állatorvos végzettségű városatya kifejtette: 325 millió forint kontra 240 millió forintról van szó, ezért ha pár hónappal ezelőtt még a 215 millió tekintetében úgy döntöttek, hogy ezt anyagilag nem bírja vállalni az önkormányzat, s ezért át kívánják adni az intézményeket állami fenntartásba, akkor ez továbbra is igaz, hiszen a 325 milliót pláne nem tudják vállalni. Így – mint hangoztatta – logikus a döntés. Hozzátette: most úgy élik meg, hogy bár átadják a fenntartást az államnak, mégis nőnek az önkormányzati terhek, de várható az önkormányzatok adósságkonszolidációja, és majd a kettőből együtt kell a következtetést levonni, s akkor látják majd, hogy hogyan jár az önkormányzat. Kőrösi Tibor mindezt kiegészítve leszögezte: „az elmúlt évek alatt az állam szegény lett, az önkormányzat pedig koldus, s most a szegény akar a koldustól pénzt szerezni”.

A folytatásban Gyovai Gáspár alpolgármester tett egy halovány lépéspróbát a bokrosi iskola későbbi megmentése érdekében, de Murányi László replikázott, s felszólalásában elmondta, hogy megérti bokrosi képviselőtársa törekvését, miszerint a megállapodás lényegi elemeit „be kellene betonozni, hogy ne nyúlhassanak hozzá a jelenlegi intézményszerkezethez”. Kőrösi Tibor kiegészítésképpen kifejtette, hogy „a megállapodás nem egy ajánlat, hanem egy központilag kiadott irat, amit vagy elfogad az önkormányzat 240 millió forint összeggel, vagy nem, s akkor 325 millió forintba kerül az iskolák fenntartása”. A szavazás előtt Havasi Jánosné közölte, hogy azért szavaz az átadás ellen, mert ha majd valamikor valaki átnézi a jegyzőkönyveket, derüljön ki a számára, hogy nem volt túl egyértelmű ez a helyzet. A polgármester a válaszában elmondta: senki nem örül a mai döntésnek.

A döntéshozatalkor a jelenlévő testületi tagok közül Kőrösi Tibor, Gyovai Gáspár, Pap Gabriella, Bartókné Vincze Zsuzsanna, Gyovai Zsolt, Héjja István, Máté Attila, Murányi László és Nagypál Sándor rábólintottak a határozati javaslatra, míg Havasi Jánoné nemet mondott. Vagyis a díszteremben az „ablak felől ülők” egyhangú döntésével megszületett a határozat, miszerint „a képviselő-testület az önkormányzat rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a saját tulajdonában álló – az állami intézményfenntartó központ által 2013. január 1-től fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló – ingó- és ingatlanvagyon működtetéséhez megállapított havi 19 millió 918 ezer forint hozzájárulás megfizetését 2015. augusztus 31-ig vállalja, és éves költségvetéseiben tervezi”.

A december 13-i döntéshozatal után a polgármester az internetes naplójában január 23-án Pályamunka címmel írta meg a panaszát:

„Új dolgokkal ismerkedünk január 1-től a közoktatásban is. Ilyen például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely más, egyéb feladatok mellett az általános iskolák működtetéséről is gondoskodik azokon a településeken, melyeknél ezek az oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek. Ide tartozik Csongrád város is. Ez a helyzet számunkra azt jelenti, hogy minden hónap 10. napján közel 20 millió forintot kell egy központi számlára utalnunk. Jelentős kötelezettség ez számunkra, hiszen a bérek, majd a segélyek utalása után többek közt hónapról hónapra ezt is teljesítenünk kell. Ezeken túl a településekre ruházták központilag a gyermekélelmezést valamennyi általános- és középiskolában is. Eddig sem a gimnázium működtetését, sem a középiskolások étkeztetését nem a város viselte, most pedig az utóbbi tétel több tízmilliós többletkiadást jelent a havi 20 milliós befizetésen túl. A normatívát ugyanis a rezsiköltséggel (ami mintegy 60 százalék) kell kiegészítenünk. Természetesen megpróbálunk a feladatoknak eleget tenni, de a jelentős fejlesztéseket az intézményeknek kell pályázati forrásokból finanszírozniuk”.

Az egyelőre még nem derült ki, hogy egy hónapban pontosan mennyibe is kerül majd Csongrád önkormányzatának az intézmények állami működésbe adása, de a polgármester panaszainak sorközeiből talán „kiolvasható”, hogy e kormánnyal kényszerűen kötött üzlet bizonyára nem az „évszázad biznisze” volt – Csongrádon sem.

Kőrösi kontra Nagypál

A december 13-i rendkívüli testületi ülésen az oktatási intézmények állami fenntartásba adásáról zajlott vita során Kőrösi Tibor polgármester és Nagypál Sándor önkormányzati képviselő igencsak összekülönbözött. Az elhangzottakról az ülés hivatalos kivonatos jegyzőkönyvében a következők olvashatók:

Nagypál Sándor: A bizottsági ülésen milliárdokról, vagy több százmillióról kell dönteni. Félóra sem kell, és minden le van tudva. Az lehet, hogy a számadatokat az oktatási-, művelődési-, kulturális-, sport- és vallási bizottság bizottsági ülésen a polgármester ismertette, de a pénzügyi bizottság ülésén senki nem mondta el. Megszavazta az iskola állami kezelésbe adását, de most kételyei vannak. Két tűz között vannak. Ha most nem szavazzák meg az előterjesztést, akkor mi lesz Cseri Gáborral, a kinevezett igazgatóval?

Kőrösi Tibor: Cseri Gáborral nem lesz semmi. Nincs hozzá köze.

Nagypál Sándor: Hogyne lenne, ha az iskolák nem kerülnek állami kezelésbe.

Kőrösi Tibor: Jelen esetben működtetésről van szó, és nem arról, hogy állami kezelésbe kerülnek.

Nagypál Sándor: Elnézést kér, információ hiányában szenved. A bizottság elnöke azt mondta, hogy a frakcióülésén minden elhangzik, mindenki elmondhatja a véleményét, ott megszületik a döntés. Nem volt frakcióülésen, mert nem minden esetben mondhatja el ott sem a véleményét, mert abból csak összeveszés van, és sokáig elhúzódik az ülés.

Kőrösi Tibor: Jó, ha mindenki tudja, hogy az önkormányzat költségvetésében nagyon sok pénz van félretéve a képviselők javadalmazására. Mindig az ő fizetése szokott problémás lenni. Tudja, hogy az ő fizetése eléri a képviselők tiszteletdíjának a háromszorosát, de ha ő el tud olvasni ennyi anyagot, akkor azt kéri, hogy legalább a harmadát olvassa el mindenki, és akkor nem arra kell hivatkozni, hogy a frakcióülésen kapja meg valaki az információt. Ezeknek az információknak bárki a birtokában lehet, akinek kérdése van, jöjjön be hozzá, szívesen felvilágosítja. A testületi ülés nem arról szól, hogy ki, miért, mikor mit nem kapott meg. Legyen mindenki nagykorú magyar cselekvőképes állampolgár, vegye a bátorságot, a szorgalmat és nézze meg a háttéranyagot. Ha az információval nincs tisztában, bízzon benne, higgyen a szakembereknek, akik ugyanannyit dolgoznak, mint ők, és a szakemberek felvilágosítással fognak szolgálni. Nem a képviselő-testületi ülés az a hely, ahol információkat kell valakinek szereznie. Fel kell készülni. Kéri, hogy amikor ebben a rendkívül bonyolult, összetett helyzetben dolgoznak, és valóban dolgoznak, akkor nézzen bele más is ezekbe a dolgokba, és ha nem tudja, hogy miről van szó, jöjjön be hozzá, hogy elmondja. Háromnegyed óráig volt szó erről az oktatási bizottság ülésén, pártállástól függetlenül. Havasi Jánosné sem volt jelen a Fidesz frakcióülésén, mégis egyet tudtak érteni sok mindenben, azért, mert Havasi Jánosné tudta, hogy miről beszélnek. Mindenkinek, mindent elmond, de ne vágják a fejéhez azt, hogy ha valaki nem volt frakcióülésen, akkor az nem tud semmit. A jelen helyzetben a város sorsa múlik nemcsak ezen az egy döntésen, hanem számos hasonlón, amikor mindannyiuknak a megfelelő információ birtokában kell lenniük, amit mindenkinek megad a frakcióülésen, de a hét bármely napján is. Nem itt kell megtárgyalni, hogy kinek van információja, hanem legyen! Nekik is van, mert bújják a jogszabályokat. Mindezt segítő szándékkal mondja, mindenkinek lehetősége van arra, hogy bejöjjön és ő tájékoztassa mindarról, amiről csak lehet.

Nagypál Sándor: Nem kéri a polgármester segítő szándékát. Huszonkét év alatt egyszer sem hiányzott. Most hiányzott a frakcióülésről, mert ugyanez megy, mint amit most csinált vele a polgármester. Miért nem ment el a polgármester a pénzügyi bizottság ülésére? Ha lett volna reggel egy két-háromórás bizottsági ülés, megbeszélhették volna az anyagot, de direkt úgy van ütemezve, hogy ne legyen idő semmire sem. Lehetett volna testületi ülés délután 2, vagy három órakor is. Annak ellenére, hogy este fél hétkor kapta meg az anyagot, elolvasta minden betűjét. Ne mondja neki a polgármester, hogy tájékozódjon!

Kőrösi Tibor: Kérdezzen Nagypál Sándor tőle, mert tegnap este fél nyolckor még itt találta volna a városházán. Jöjjön be, kérdezzen!

Nagypál Sándor: Nem szokták egymást zavarni a polgármesterrel. Egész hónapban sem hívja fel őt a polgármester. Az alpolgármesternek vasárnap délután jelezte, hogy a körzetéből két üveg vizet hoztak be bevizsgáltatásra, azóta sem kapott tájékoztatást, hogy mi történt, pedig tőle kérdezik. Ilyen az együttműködés. Biztosan valaki meg van sértődve, és nem ad tájékoztatást.

Kőrösi Tibor: Higgye el, hogy nincs megsértődve, az esik neki rendkívül rosszul, ha olyan dolgokat vágnak a fejéhez, amiket meg lehetne előzni, például azzal, ha megkeresi valaki és megkérdezi. Van olyan képviselő, akivel kétnaponta találkozik, aki kérdez, és ő válaszol.

Nagypál Sándor: Ő is volt már kétszer a két év alatt a polgármester szobájában. Minden nap megjelenik a városházán, de nem zaklat senkit, ha annyira nem érdemesítik, hogy tájékoztassák. Tudja, a polgármester megsértődik, mert azt szokta meg, hogy a gyerek nem szólhat vissza, de nem akarja idegesíteni a polgármestert, azért is nem ment el a frakcióülésre sem. Nem itt van a helye annak, hogy ezt megbeszéljék.

Kőrösi Tibor: Ebben egyetértenek. Egy hónap állt rendelkezésre mindenkinek arra, hogy bejöjjön.

Nagypál Sándor: Tegnap este fél hétkor kapták meg az anyagot.

Kőrösi Tibor: Tudták, hogy miről lesz szó.

Nagypál Sándor: Megfogadta már, hogy inkább nem szól, többet ér vele. Nem azért, mert fél a polgármestertől, hanem azért, mert nincs értelme szólni. Tudta a polgármester, hogy ennyi pénzt kell majd fizetni, ha állami kezelésbe kerülnek az intézmények? Senki nem tudta. Nem a polgármestert hibáztatja.

Kőrösi Tibor: Bárkinek, bármikor elérhető, s ha úgy érzi Nagypál Sándor képviselő, hogy gondja van, akkor jöjjön be a városházára.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.