CSONGRÁD - 2011. Július 4.

Mintegy negyvennyolc és fél millió forintot nyert a működési források kiegészítésére a legszebb Tisza-parti kisváros önkormányzata. Az igencsak elszegényedett településen az intézményi és a hivatali számlákat ismét ki tudják fizetni, s a városellátónál sem kapcsolják ki a villanyt.

A város polgármestere, Kőrösi Tibor szerint az új önkormányzati vezetés elsősorban azért került nehéz helyzetbe, mert a hatalmas látványberuházások elszámolási időszakában jutott pozícióba. Az önkormányzathoz ugyanis csak a kivitelezések maradéktalan elvégzése után, az elszámolás elfogadását követően érkezik meg a pályázati támogatási összeg. A tervezési hibák miatt rengeteg pótmunkát is el kell végeztetni, ami szintén óriási anyagi terhet jelent. A beruházások költségvetéseiben feltűnően nagy léptékű volt az „alultervezés”, emiatt a többletkiadások meghaladják a százharmincmillió forintot. Az elmúlt öt évre datálható felettébb gyanús ügyletek és kifizetések miatt az önkormányzatnál várják a számvevőszéki vizsgálat eredményét, ennek eredménye azonban még nem rántja ki a város szekerét a mind nagyobbá váló pénzügyi kátyúból. A piroskavárosi iskolafelújítás ügyében előrehaladottabb az eljárás, hiszen nyomozati aktát nyitott a Szentes Városi Rendőrkapitányság. A mintegy negyvenmillió forint értékű, tisztázatlan körülmények között kialakult pluszkiadás ügyében a város vezetése ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett.

A város jelenlegi adósságállománya meghaladja a 2,2 milliárd forintot. Az önkormányzat idei költségvetési rendeletében négymilliárd-hétszáznegyvenhárommillió-nyolcszázötvenegyezer forint kiadással, hárommilliárd-százhétmillió-kilencszáztizenhatezer forint bevétellel, s egymilliárd-hatszázharmincötmillió-kilencszázharmincötezer forint hiánnyal számoltak. Az egyes feladatok ellátásánál – a néhány szakterületen brutálisnak számító megszorítások bevezetése ellenére – 50 millió forint működési hiányt is beterveztek. A felhalmozott adósságállomány bármikor elérheti az elviselhetetlenségi küszöbértéket.

Feltehetően a kialakult nehéz gazdálkodási helyzet „örökségrészét” is figyelembe vette a kormány, amikor az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatok számára meghirdetett forrás-kiegészítési pályázaton 48 millió 431 ezer forintot ítélt meg a csongrádi önkormányzat számára. S bár az első félévi pályázat esetében Csongrád megyében a névadó város kapta a legnagyobb összegű kiegészítő költségvetési támogatást, Kőrösi Tibor szerint ez a pluszpénz csak arra elegendő, hogy némiképp fellélegezhessenek az intézmények, s a közüzemi számlák jelentős részét ki tudják fizetni. A béreket eddig is jobbára pontosan, időben fizették, ám esetenként ez a pénzügyi művelet felért egy bűvészi mutatvánnyal.

Az önkormányzat gazdálkodásában egy ketyegő bombáéhoz hasonló a 700 millió forintos kötvénykibocsátás lélektani hatása. Az előző önkormányzati vezetés idején ugyanis svájci frankban vették fel a tetemes hitelösszeget, amelynek több mint a felét közvetlenül a működésbe forgattak be, ami a polgármester szerint csak kicsivel ésszerűbb megoldás volt, mintha azokat a forintokat kidobálták volna a városháza ablakán. A svájci frank ráadásul megerősödött (amikor a kötvényt kibocsátották, a svájci frank árfolyama 153 forint volt, ma 215 forint felett mozgott – a szerk.), s bár az önkormányzat folyamatosan fizeti a törlesztőrészleteket, a három évvel ezelőtti 700 millió helyett a tőketatozás jelenleg meghaladja a 850 millió forintot. Ez a konstrukció Kőrösi Tibor szerint akkor válik rémesebbé, ha esetleg a svájci frank és az euró árfolyama kiegyenlítődik, az ugyanis a hitelt felvett önkormányzatokat, így a csongrádit is lehetetlen helyzetbe hozza.

Érdeklődésünkre, miszerint az elmúlt fél évben hányszor volt csődközeli állapotban a csongrádi önkormányzat, a polgármester leszögezte: egyszer sem, de szerinte ez csak a kőkemény és drasztikusan szigorú gazdálkodásnak tudható be. A város első polgára megerősítette azon értesülésünket, miszerint a kifizetetlen számlák miatt egy-két szolgáltató néhány intézményhez, így a városellátó egyik jogelődjéhez (Gamesz – a szerk.) megküldte a végső fizetési felszólítást, de a villany vagy a gáz kikapcsolására sehol sem került sor.

Mivel a drasztikus megszorítások mellett újabb önkormányzati intézményi átszervezéseket végeztek, s vezetőváltásokat is meg lehet figyelni, kértük a polgármestert, hogy fedje fel a titkokat. Javasoltuk, hogy „éljen a hazánk demokratikus berendezkedéséből adódó előnyökkel”, s bocsássa szerkesztőségünk rendelkezésére annak a négy önkormányzati tulajdonú cégnek az idei üzleti tervét, amelyet – megítélésünk szerint – maximálisan törvénytelenül titkosítottak. A megszorítások mellett ugyanis – információink szerint – a jelenlegi vezetés is két kézzel dobálja ki a pénzt az ablakon, az előző választási ciklushoz képest a mostaniban csak annyi a különbség, hogy pár éve ezt – képletesen – világos nappal tették, most pedig az éj leple alatt művelik. A feltételezésünket a polgármester visszautasította, s közölte, hogy a kérést továbbítja az önkormányzati jegyzőhöz. A saját megítélése szerinte ugyanis az üzleti tervek közzétételének nincs akadálya, a hivatal vezetőjének a véleményét azonban mégis szeretné előbb kikérni. A kért négy iratot a szerkesztőségünk egyelőre még nem kapta meg a jegyzőtől, ugyanakkor a polgármester a cikk megjelenését megelőző órában közölte: a jegyző szerint a „titkosítást” csak az önkormányzati képviselő-testület, vagy az önkormányzati tulajdonú cégek vezetői oldhatják fel.

Mivel a jogi tanácsadóink szerint ez a „titkosítgatás” legalább annyira nonszensz, mintha a csongrádi helyi képviselők alkotmányt akarnának Csongrádon módosítani, még bízunk az ész diadalában. Amennyiben az üzleti terveket szerkesztőségünk megkapja, azokat azonnal közzétesszük, s elemzőket is felkérünk a véleményezésükre.

Jóllehet, e titkos iratok jelenleg csak az önkormányzat külső felhasználók számára nem hozzáférhető, www.pmhcsongrad.hu című honlapján érhetők el, a szerkesztőségünkhöz egy-egy másolati példányt „befújt a szél”. Az általunk megkérdezett közgazdászok a négy üzleti tervből kettőt gyenge fércmunkának neveztek, s – mint egyikük megjegyezte – nem csoda, hogy a városházán egyesek szégyenkeznek, s emiatt „dugják homokba a fejüket”.

Fotók: Huszka Vivien

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.