CSONGRÁD - 2012. November 3.

Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságának átlagosan negyven százalékát a jövő év elején átvállalja az állam. A miniszterelnök egy héttel ezelőtti bejelentését a fővárosban, a helyszínen hallhatta Kőrösi Tibor polgármester, aki az Orbán-kormány e lépését már akkor történelminek nevezte. Az bizonyos, hogy Csongrád Város Önkormányzata így vélhetően magabiztosan elkerülheti a csődhelyzetet, viszont még a polgármesternek sincsenek konkrét információi arról, hogy az adósságrendezésért „cserébe” az állam pontosan milyen intézkedéseket, megszorításokat vár el.

Az állam 1956 önkormányzattól 612 milliárd forint összegű adósságállományt vesz át. Ezt egy héttel ezelőtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz által szervezett, az „Önkormányzatok az adósság csapdájában” című budapesti rendezvényen. A programon részt vett Kőrösi Tibor polgármester is, aki így „első kézből” értesülhetett a tervezett intézkedések lényegéről, valamint – a háttérbeszélgetések során – az ezzel járó következményekről.

A jelenleg összességében már közel két és fél milliárd forint adósságterhet maga előtt görgető csongrádi önkormányzat első számú vezetője közvetlenül a miniszterelnöki bejelentés után történelminek nevezte az Orbán-kabinet lépését, melyről akkor még csak nagy vonalakban hoztak nyilvánosságra információkat. Az első hírek arról szóltak, hogy az ötezer fősnél nagyobb települések adósságának átlagosan negyven százalékát (összesen 514,9 milliárd forintot) veszi át az állam. A kormányfő bejelentése szerint az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalás mértékét – minél gazdagabb egy település, annál kisebb mértékű segítségre számíthat.

A Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek adott, a lap szombati számában megjelent interjúban kifejtette: az elképzelések szerint az ötezer fősnél nagyobb önkormányzatok adósságállományát jövő február végéig rendezné a kormány.

Kőrösi Tibor szerint az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok” számára kiírt, a bevételi források kiegészítését előirányzó pályázatokon az utóbbi két évben Csongrád nem véletlenül részesült jelentős mértékű támogatásban. Kőrösi Tibor úgy véli, hogy „a megfontolt, beosztó és ésszerűsítő gazdálkodásnak köszönhetően sikerült fenntartani a működőképességet, s minden bizonnyal az effajta gazdálkodást tekintik majd mérvadónak az állami adósságrendezés során is”. A város első számú polgára abban bízik, hogy Csongrád az elmúlt bő egy évtizedben felhalmozott hatalmas adósságterhétől a jövő év elején úgy szabadulhat meg, hogy „fájdalmas lépések nélkül”, szinte csak a két évvel ezelőtt megkezdett úton kell továbbhaladnia. Érdeklődésünkre, miszerint komolyabb helyi megszorításokra számíthat-e majd a csongrádi lakosság, a polgármester egyelőre konkrét információkat nem tudott mondani, szerinte azonban bizonyos, hogy erőteljesen megkövetelik majd az önkormányzatoktól a bevételek és a kiadások egyensúlyban tartását. Kőrösi Tibor úgy véli, hogy a működési hitelfelvételek, valamint az előző választási ciklusokban a pályázati pénzforrásokkal végzett zsonglőrködés elkerülése ma már egyértelműen őt igazolják, hiszen az általa bevezetett intézkedések jövőbe irányuló, magabiztos lépések voltak. Szerinte „a rendszerben találhatók még tartalékok, de azok igénybe vétele komoly átalakításokkal jár”.

Mivel Csongrádon az intézmények átszervezését a választási ciklus elején elvégezték, s – az iskolák működésének állami kézbe adásából következően – újabb intézményi leépítésekre már nem igazán nyílik lehetőség, megkérdeztük Kőrösi Tibort: a két alpolgármesterrel, jól fizetett „politikai” tanácsadókkal és többnyire vidékről „importált”, szakembernek minősített pártkáderekkel működő vezetői holdudvarát leépíti-e? A polgármester válaszából kiderült: a vezetői összetétel a többségi Fidesz-frakció döntését igényli, s ez a téma még nem került napirendre. A tanácsadókról szólva azt mondta, hogy közvetetten az önkormányzat alkalmazásban ugyan volt olyan személy, akit nem ő hozott Csongrádra, s a vele kötött szerződés szerint tanácsok adásáért is kapott fizetést, de július vége óta már őt sem foglalkoztatják, más személyekre pedig nem illik rá az általunk említett megjelölés.

Információink szerint az állami adósságrendezés „ellentételezéseként” a város általános működésének „jóléti forrásait”, így a nem kötelező feladatok (civil szervezetek működésének segítése, önerejű programrendezés, kommunikációs- és propaganda feladatok, egyedi szociális támogatások) rendszerét is kurtítani kell. E felvetésünk kapcsán Kőrösi Tibor kifejtette: konkrét információkkal még mindig nem rendelkezik, de azt tudja, hogy a kiadásokat és a bevételeket egyértelműen egyensúlyba kell hozni, s ez kihatással lesz a fejlesztésekre is. Mint mondta, fejlesztési hitel esetén kormányengedélyt már csak az az önkormányzat kap, melynek pénzügyi helyzete stabil, s a költségvetése bevételi és kiadási oldala a hitelfelvétel után is egyensúlyban tartható.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.