CSONGRÁD - 2011. Június 28.

Egyes helyi idegenforgalmi tevékenységek ellátására kizárólagos jogokat szeretett volna kérni az a fővárosi székhelyű cég, amely szerint Csongrád nem a Dél-Alföldön, hanem a Dél-Dunántúlon található. A gazdasági társaság ellen két végrehajtási eljárás is hatályos. A csongrádi testület ma együttműködési szerződést kötött velük.

A budapesti székhelyű cég pályázatáról közölt cikkünkből kiderült, hogy a bt. "kissé érdekes" lehet. A csongrádi önkormányzati képviselő-testület mai rendkívüli ülésén viszont már nem csak arra derült fény, hogy a társaság szerint Csongrád a Dunántúlon helyezkedik el, s a természeti értékeink zászlóshajójaként számon tartott Körös-toroki homokpartot nem a folyó, hanem emberek építették. A tanácskozáson Murányi László önkormányzati képviselő ugyanis a felszólalásában részleteket olvasott fel a betéti társaság cégkivonatából. A nyilvános - bármely erre szakosodott internetes tartalomszolgáltató cégtől megvásárolható - okiratból kiderült: a budai Úri utcában működő cég ellen jelenleg két, bíróság által elrendelt, hatályos végrehajtási eljárás van folyamatban. Egy másik végrehajtást az adóhatóság négy év alatt, még 2009-ben zárt le ellenük.

A húszezer forint jegyzett tőkéjű, egyetlen beltaggal működő cég 295 jegyzett tevékenységgel foglalkozik. A bt. elvileg az alsóneműk gyártásától a sertéstenyésztésen át hidak- és alagutak építésével is foglalkozhatna. A cég telephellyel rendelkezik Budapesten a Szent István téren és a Zsolnay utcában, valamint fióktelephelyeket tart fenn Zamárdiban, Tarnabodon és egy dunántúli repülőtéren. Feltehetőn ez utóbbi hely miatt kerülhetett a csongrádi vízi turisztikai pályázatba a Dél-Alföld helyett a Dél-Dunántúl megjelölés, a tájékozatlanságra viszont a homokföveny kialakítására tett megjegyzés egyértelműen utal.

A többségi Fidesz-frakcióval működő csongrádi önkormányzati képviselő-testület kétfős szocialista frakciója ugyan kétségeit fogalmazta meg az ismeretlen céggel kapcsolatban, végül mégis egyöntetűen támogatták az önkormányzat és a betéti társaság közötti megállapodás megkötését. Érdeklődésünkre, miszerint miért bólintottak, ha vehemensen kritizáltak, Kiss Péter frakcióvezető elmondta: az önkormányzatra a megkötött megállapodás kötelezettséget nem ró, s véletlenül sem szerették volna meggátolni, hogy a fideszes többség kibontakoztathassa az idegenforgalmi fejlesztési képességeit.

A vicces turisztikai pályázatot benyújtó cég esete egyébként Csongrádon korántsem egyedülálló. Korábban az önkormányzat támogató együttműködésének köszönhetően nyertek már cégek pályázatot úgy, hogy amint lehetett, a megszerzett értékeket "az utolsó szögig" eltakarították a városból.

Az első "érdekes", százmilliós nagyságrendű beruházás a gumiabroncs-feldolgozó üzem létesítése volt. Az üzemet a pályázati szerződésben megszabott működtetési határidő utolsó napján (rossz nyelvek szerint azt megelőzően két évvel - a szerk.) bezárták, s a mozdítható gépészeti értékeket két nap alatt külföldre vitték. Szintén csak a pályázati nyereményhez szükséges "ugródeszkaként" használták ama kikötő kivitelezői Csongrádot, akik a szerződésben megkötött határidőig működtették a Kiserdőnél épített létesítményt, majd a határidő lejárta után azt ismeretlen helyre telepítették.

Az önkormányzattal ma szerződést kötött cég a pályázatában az Új Széchenyi Terv egyik pályázata révén konkrét értékekhez szeretne hozzájutni,. A pályázatukban olvasható: "Ötféle eszközre van szükségünk: 1 motoros hajó, 5 moped, 1 berendezett infópult, 1 internet alapú szoftver (foglaláshoz). Mindegyik általunk megvalósítani kívánt programelem, illetve beszerezni kívánt eszköz hiánypótló a régióban, mert ilyen szolgáltatások nem elérhetőek". S bár ezen eszközök könnyen mobilizálhatóak, időnként Csongrádon is "meg kell villantani" azokat, így az Adriára vagy a Balatonra is alkalmas hajót, s a bárhol jól hasznosítható mopedeket Csongrádon is be kellene néha mutatni - feltéve, ha azokat tartósan, például akár három nyári hónapra valaki tartósan ki nem bérli. Ez esetben már csak egy csongrádi, ideiglenes irodát kell fenntartani. Minderről egy hasonló cipőben már járt, a neve elhallgatását kérő Tisza-menti polgármester tájékoztatta szerkesztőségünket. A jó szándék mindig feltételezhető, szerinte azonban a "falnak szaladó ló általában csak azért vakmerő, mert vak", vagyis: az "idegenfogalomból megélni óhajtó kupecekkel érdemes óvatosan viselkedni".

A csongrádi polgármester ugyan nem turisztikai szakember, ám már az első megkeresés alkalmával igencsak óvatos volt. Kőrösi Tibor lapunk érdeklődésére, miszerint miért javasolta az utolsó pillanatban a kötendő szerződés egyetlen, kötelmet is tartalmazó pontjának a törlését, elmondta: az első egyeztetés során a cég őt megkereső képviselője egyes idegenforgalmi tevékenységek kapcsán kizárólagos, határozatlan idejű ellátási jogot kért. Később a cég egyeztetést folytatott a Körös-torok működtetését ellátó Csongrádi Víz- és Kommunális Kft. illetékes vezetőivel. A megbeszélés után az ügyvezető igazgató-helyettes, Gyovai Szabolcs közölte Kőrösivel, hogy a bt. elképzelései jók, ezért szerintük a pályázatuk támogatandó. A polgármester ekkor a jegyzőnek adta az ügy kezelését, azzal a kikötéssel, hogy legfeljebb csak a kötelmek nélküli együttműködésre vonatkozó megállapodást hajlandó a testület elé terjeszteni. A testület a mai ülésén így egy olyan megállapodást fogadott el, amely már az egyes feladatok ellátásához szükséges lehetőség kötelező megteremtését sem tartalmazta. Felvetésünkre, miszerint miként kerülhetett rendkívüli ülésen előterjesztésre és támogatásra egy érdekes múltú és jelenű cég szándéka, a polgármester leszögezte: az önkormányzat semmilyen, Csongrád fejlődését bármi módon elősegíteni akaró cég szándékát nem kívánja megakadályozni, ugyanakkor az is biztos, hogy ez az ügy az önkormányzat jegyzője és munkatársai számára komoly gyakorlati tapasztalatot szolgáltatott.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.