CSONGRÁD - 2012. Augusztus 21.

A XV. Csongrádi Borfesztiválon bort kóstolók döntő többsége csak a minőségi nedűket kereste. A Szent Vince Borrend elnöki tisztségét is betöltő Gulyás Ferenc a standján azt tapasztalta, hogy a nála bort kóstolók elsősorban a kiváló fajták iránt érdeklődtek, s az sem volt ritka, hogy a kóstolás után a megízlelt borból egy-két palackkal vásároltak is. Gulyás Ferenc és a „borutca” területi önkormányzati képviselője, Murányi László egyetértettek abban, hogy a fesztivál szervezése során is a minőség felé kell elmozdulni, ezért mindketten szorgalmazzák, hogy a XVI. Csongrádi Borfesztivál konkrét előkészítése akár már a szüret idején elkezdődjön.

Annak ellenére, hogy a XV. Csongrádi borfesztivál programjait az eredeti tervekhez képest teljesen „felborították”, s a fesztivált egyetlen plakát, transzparens, vagy önálló internetes oldal sem hirdette, mégis komoly tömeg fordult meg az idén is „borutcává” vált Dob utcában.

A hosszú hétvége négy napját ugyan beárnyékolta az önkormányzat jelenlegi vezetésének helyi vállalkozókkal szembeni, diktatúrára emlékeztető fellépése, a komoly lakossági felháborodás azonban a fesztiválra szerencsére nem nyomta rá a bélyegét. Sőt, a Csongrádi Hegyközség volt elnöke, a Szent Vince Borrend elnöki tisztségét több éve betöltő Gulyás Ferenc szőlős-borosgazda érdeklődésünkre azt mondta, hogy ez az esztendő kiváló meglepetést szolgáltatott számára, ugyanis a fesztiválozók döntő többsége kifejezetten a minőségi borokat kereste. A kóstolók inkább csak egy-egy – a minőségből adódóan nem is olcsó – borfajtát ízleltek meg, mintsem végigkóstolták volna a pavilonok kínálati palettáján szereplő nedűk zömét. Gulyás Ferenc standjánál az sem volt ritkaság, hogy a kóstoló annyira megkedvelt egy-egy borfajtát, hogy abból ott helyben több palackkal is vásárolt.

A kiváló időjárás, valamint a számtalanszor változtatott, de végül – jórészt Túri Attila közreműködésének köszönhetően – borfesztiválhoz illő színpadi programok is sikerre vitték a rendezvényt. A szervezés „gyermekbetegségei” azonban idén is fokozódtak. Gulyás Ferenc úgy véli, a „borutcai” kiegészítő vendéglátás nem állhat házi főzésű csapolt sörből és kiflibe dugott virsliből, a minőségi borok mellé illő ételeket a pavilonok közelében kell kínálni. Szerinte nem volt szerencsés eldugni a vendéglátó sátrat a „kemencés kertbe”, annak most is az utca közepén lett volna a helye. A Dob utca egyébként szerinte továbbra is ideális borfesztiváli helyszín, de a különféle standok, valamint a pavilonok elrendezésén még javítani kell.

A tizenötödik éve „borutcává” változott Dob utcában lakó, s két éve már épp e terület önkormányzati képviselőjeként is tevékenykedő Murányi László szerint azon túl, hogy a szakma bevonásával nagyon rövid időn belül meg kell kezdeni a jövő évi fesztivál szervezését, a marketingre is komoly hangsúlyt kell fektetni. Szerinte butaság volt a kemencés kertből napokra kizárni a tradicionális kenyérsütést, s még nagyobb hiba volt a „kispénzű” fesztiválozók által minden évben kedvelt – apró harapnivalókat és ásványvizet és üdítőt árusító – csemegeüzletet mindenáron bezárattatni.

A képviselő szerint Csongrádon – vezetői szinten is – még mindig szükség lenne szemléletbeli változásra. A problémák gyors megoldására kellene törekedni, ám ez az idei borfesztivál idején is hiányzott. Mint mondta, e rendezvény évről évre ellaposodik, de a tendencia nem a csongrádi borászokon múlik. Murányi László biztos abban, hogy vissza lehet hozni az első borfesztiválok hangulatát, amikor még más borvidékek kínálata sem csak a borkereskedők pavilonjaiban jelent meg. Úgy véli, meg lehet nyerni helyi vendéglátó vállalkozókat is a saját standjuk kialakítására, azáltal ugyanis a csongrádiak tradicionális ünnepévé vált rendezvény visszanyerheti majd az igazi nimbuszát.

A fesztivál zárónapjáról Révész Gábor készített képes összefoglalót:

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.