CSONGRÁD - 2012. Május 31.

CSONGRÁD – A rehabilitációs projekt az önkormányzatnak mintegy 240 millió forintjába került. A közterületek és az épületek megújítására összesen közel 1,2 milliárd forintot költöttek, az Európai Unió ugyanis a költségek jelentős részét – összesen több mint 930 millió forintot – átvállalta. A mai projektzáró rendezvényen Kőrösi Tibor polgármester úgy fogalmazott, hogy „az egyik szeme sír, s legfeljebb csak a másik nevet”, hiszen a nem megfelelő tervezések miatt csak az elmúlt másfél évben rengeteg be nem tervezett, el nem számolható többletkiadás terhe alatt kellett az önkormányzatnak vergődnie. A város volt polgármestere, Bedő Tamás (akit nem hívtak meg a rendezvényre) viszont a szerkesztőségünk érdeklődésére csak annyit mondott, hogy „bizonyára savanyú a szőlő, hiszen a választások óta szinte megállt a város fejlődése”.

A „Történelmi korok összekapcsolása Csongrádon” elnevezésű, az Európai Unió által is támogatott beruházás-sorozat keretében egymilliárd-százhetvenkétmillió-ötszázhuszonkétezer-ötszátzhetvenegy forintot költöttek el. Az Európai Unió ebből az összegből kilencszázharminckétmillió-háromszázhatvannégyezer-ötszázhatvanhárom forintot támogatásként biztosított, a fennmaradó kettőszáznegyvenmillió-százötvennyolcezer-nyolc forintot az önkormányzat önerőként fizette, vagyis Csongrád lakóközösségének ez utóbbi összegbe került a több éven át elvégzett munkálatsor.

A projekt keretében a következő munkákat végezték el:

A Justh Gyula u. 2/B. szám alatti szolgáltatóház homlokzatát felújították, liftet szereltek be, s a mozgássérültek zavartalan bejutása érdekében kiépítették a megfelelő infrastruktúrát.

A szolgáltatóházban az akadálymentes közlekedés érdekében az előterekben személyszállító felvonót építtettek be. Megújították az épület a homlokzatát is. Jelenleg ebben az épületben működik az adóhatóság ügyfélszolgálata, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal irodái, továbbá a helyi közterület-felügyelet, az agrárkamara, a hegyközség, a Homokhátsági Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Vöröskereszt, az Egészségbiztosítási Pénztár, az egyik helyi sporthorgász egyesület, valamint az egyik postagalamb sportegyesület irodája.

Felújították a Szociális Ellátások Intézménye Gróf Apponyi Albert utca 5. szám alatti épülete homlokzatát.

Az épület helyzetéből adódóan a tervezők fontosnak tartották, hogy a városközpont felújítása során ez az épület is megújuljon, de emellett a mozgássérültek zavartalan bejutása érdekében ott is kiépítették a megfelelő infrastruktúrát.

A volt Magyar Király Szálló épületének bő egy évtizeddel ezelőtt megkezdett rekonstrukciója e projekt keretében folytatódhatott.

Az egykori szállodaépületet a ’70-es és a 80-as években is megújították. A második nagyobb beruházás során tetőtér-beépítéssel új irodákat és kazánházat alakítottak ki. Az új évezred hajnalán az épület pincéjében borházat létesítettek, s felújították az emeleti színháztermet. E projekt keretében a könyvtár egykori helyén kialakították a Csongrád Galéria új helyét, a földszinti előtérben pedig – galériás kialakítással – kávéház üzemeléséhez teremtették meg a feltételeket. A földszinten egy konferenciatermet is létrehoztak, amelyet – annak érdekében, hogy az nemzetközi előadások rendezésére is lehetőséget adhasson – professzionális tolmácsrendszerrel is felszereltek. A Magyar Király-díszterembe légkondicionáló rendszert építettek be.

A Szentháromság téri park is megújult. Öntözőrendszert, s új játszóteret létesítettek.

A Szentháromság téri parkot bő száz évvel ezelőtt Szász Artúr tervei alapján alakították ki. A park állapota az elmúlt években erősen leromlott, ezért felújításra szorult. A tervezők arra törekedtek, hogy megmaradjon a park értékes, koros növényállománya. Az eredeti sétányrendszert is meghagyták, csupán a kor igényeinek megfelelően felújították. A park berendezési tárgyait, így a padokat, a hulladékgyűjtőket, és a kandelábereket újakra cserélték. A parkot északról és keletről övező kerítés hiányos részeit helyreállították. A korábbi játszótér helyén – új eszközökkel – modern játszóteret építettek. A kavicsburkolatú utak mentén egységes fasort ültettek, amely – az esztétikai szerepen túl – megalapozza a későbbi fakiváltásokat. A meglévő cserjeállományt kiegészítve új ágyásokat készítettek. A terület öntözését immár automata rendszer biztosítja. A gyepfelületeket és kisebb cserjefoltokat a földfelszín alól kiemelkedő precíziós öntöző szórófejekkel, a nagyobb kiterjedésű cserjés területeket csepegtető csőhálózattal öntözik.

Megújulhatott a református-templom, amelynek évtizedek óta tervezték a renoválását, ám e templomra eddig szinte soha nem jutott elengedő pénz.

A felújítás legfőképpen a külső munkákra korlátozódott. A templom teteje beázott, ezért elsőként a szükséges ácsmunkákat végezték el. A tető teljesen új fedést kapott, s a homlokzatot is jelentős mértékben felújították.

Felújították a belvárosi Szent Rókus-templomot.

Az egyhajós templom eredetileg – vélhetően – a földvár melletti plébániatemplom maradványaira épült. A helyreállítás során elvégezték a falkutatást, valamint felbontották a templomhajó és a szentély padlóburkolatát, majd kialakították az új padlószintet, a burkolatot és a vakolatot. A templomhajó tetőzete faanyagát negyven százalékban kicserélték. A héjazat új, natúr hódfarkú cserépfedést kapott. A nyílászáró-szerkezeteket pótlásokkal javították. Az egész épület utólagos vízszintes falszigetelést kapott.

A projekt keretében a Nagyboldogasszony-templom tetőszerkezetét és a homlokzatát is megújították.

A „nagytemplom” alapkövét 1762-ben rakták le, az épületet 1769-ben szentelték fel. Ma a templom műemléki védelem alatt áll. A templomtér feletti tetőszerkezet állapota megfelelő volt, de a kisebb hibák javításán túl szerkezeti korrekció is szükséges volt ahhoz, hogy alkalmassá váljék a tető a megnövekedett terhelés elviselésére.

A Tisza város melletti védtöltésén sétányvilágítást létesítettek.

A 2006-os árvíz után megépített oldalfalra vandálbiztos lámpatesteket szereltek. A kivitelezők állítják, hogy e beruházást az igényeknek megfelelő vezérelhetőség biztosításával, továbbá „városképi, esztétikai, műemléki szempontokat, s az üzemeltetési költségtakarékosságot figyelembe véve” végezték el.

Felújították a mozi épületét. A munkálatok során kicserélték a nyílászárókat, a főfalakat szigeteléssel látták el, valamint új, korszerű hangtechnikát is beépítettek.

A teljes homlokzat felújítását a megmaradó felületek utólagos hőszigetelésével végezték el. A homlokzati nyílászárókat hőszigeteltre cserélték. A belső elektromos hálózatot felújították, tűzjelző-rendszert építettek be, s megújították a nagyterem hangosító rendszerét. A vizesblokkot szintén felújították. Az előcsarnok akusztikus hangcsillapítós burkolattal látták el. Az előcsarnok padlóburkolatát újra cserélték.

A Tari László Múzeum homlokzata és a bejárata is megújulhatott.

A projekt keretében a homlokzat teljes külső vakolata mellett a régi kapu kicserélésével újították meg az épületet. A munkák során arra törekedtek, hogy megőrizzék a polgári ház építészeti értékeit, így a tagolt, szecessziós mintázatot is. Részben vakolt, részben öntött műanyag díszítőelemeket, s homlokzati festést alkalmaztak.

A polgármesteri hivatal épületének homlokzatát megújították, s elvégezték az akadálymentesítést is.

A hivatal épületegyüttesében az akadálymentes közlekedés érdekében az udvar felől – a főépülethez illeszkedő acélvázas üvegborítású aknában – személyfelvonót építettek be. A földszinten akadálymentes vécét alakítottak ki. Az épület állagának megóvása érdekében, s a központi városrész esztétikusabb képének kialakítása végett felújították az épület homlokzatát.

Kossuth tér rendezése során szökőkutat építettek, parkosítottak és játszóteret építettek.

A városháza előtti lépcső helyén a korábbival azonos karakterű új lépcsőt alakítottak ki. Az épület bejáratát akadálymentesítették, kerti lugast létesítettek, s az épület tengelyében, a templom előtti térrészről átvezetett új burkolatot létesítettek. A városháza egykori parkolóját átépítették, ott egy szökőkút is helyet kapott. A tér rendezése során átépítették a mozi előtti parkolót, ahol egy hatalmas, kövezett-betonozott gödröt, valamint pihenőhelyet és új járdarendszert is kialakítottak. A Kossuth téren levő üzletsor egyes portáljait a projekt keretében korszerű, műanyag nyílászárókra cserélték.

A projekt részeként elvégezték a Belváros útrekonstrukcióját, valamint közműveket is felújítottak, illetve kiépítettek.

A Belváros útrekonstrukciója során az úthálózatot részben burkolatcserével újították meg. A megvalósítás során egységes téglaburkolatos járdákat létesítettek. A rekonstrukció – mind helyszínrajzi, mind magassági vonalvezetésben – a több száz éves fejlődéssel kialakult, szerkezetében védett utcaképhez, valamint a területet kiszolgáló közlekedési úthálózathoz igazodik. Az útrekonstrukció előtt a csapadékvíz elvezetés megoldása mellett az elöregedett ivóvíz gerincvezeték cseréjét is elvégezték. A meglévő csapadékcsatorna-rendszert – átmosással, a víznyelő és tisztítóaknák szintbeállításával – szintén felújították.

A projekt során a kihelyezett értékek védelmére, a közbiztonság növelésére is törekedtek.

A projekt részeként egy olyan biztonsági kamerarendszert telepítettek, amely a létrehozott értékeink megóvásában nagy segítséget nyújthat. A rendszer már a működésének kezdetekor bizonyította a hatékonyságát, a rendőrséget több közterületi bűncselekmény megakadályozásában, illetve tettesek elfogásában is segítette. A rendszer továbbfejlesztéséről a közelmúltban határozatot hozott az önkormányzati vezetés.

A mai projektzáró rendezvényen Kőrösi Tibor polgármester úgy fogalmazott, hogy „az egyik szeme sír, s legfeljebb csak a másik nevet”, ugyanis e projektet a választások után úgy vehették át, hogy az átgondolatlan, korántsem megfelelő tervezésből adódó pótmunkák miatt még a projektzárás után is rengeteg feladat, s kiadás hárul(t) az önkormányzatra. A város első számú fideszes vezetője szerint jó példa erre a moziba irreálisan, öt évre bevállalt kötelező programok garmadája, vagy éppenséggel a felújítás során szétvert Csongrádi Borok Háza. A galéria felpúposodott parkettáját még garanciálisan javíttatni tudták, erre viszont a borház esetében nem lehet esély, ugyanis időközben a kivitelező cég megszűnt. Körösi Tibor megemlítette a Kossuth tér állapotát is, ahol szökőkutastól, térburkolatostól és gödröstől máig sorjáznak a problémák. Szerinte az is nehezen megérthető, hogy miért kellett közel harmincmillió forintért tolmácstechnikai berendezést venni a művelődési központ konferenciatermébe, hiszen hasonló eszközt e pénzösszeg töredékéért is be lehet szerezni, valamiért azonban mégis ragaszkodtak a méregdrágához.

A projektzáró rendezvényre nem hívták meg Bedő Tamás ex-polgármestert, valamint a projektgazda Szántai Szilviát, noha a teljes beruházássor a nevükhöz fűződik. A jelenleg a megyei közgyűlés szocialista frakciójának tagjaként is még közéleti szerepet vállaló szocialista Bedő Tamás szerkesztőségünk érdeklődésére azt mondta, hogy „bizonyára savanyú a szőlő, hiszen a választások óta szinte megállt a város fejlődése”. A település volt első számú irányítója – aki nyolc évig volt polgármester, s négy éven át szocialista listás képviselőként országgyűlési feladatokat is ellátott – biztos abban, hogy a csongrádiak, s a városba érkezők látják mindazon pozitívumokat is, amelyek e projekt révén Csongrád meghatározó fejlődését eredményezték. Bedő Tamás példaként a három templom és a központi park felújítását említette, hiszen e négy munkálatra már nagyon régóta vártak a helyiek. Mindehhez hozzátette: a fideszes városvezetés taktikája, miszerint ha nincs eredmény, meg kell próbálni állandóan visszafelé mutogatni, egy érdekes próbálkozás, de szerinte ez másfél év után már kezd kissé unalmassá válni, főként akkor, amikor a csongrádiak azt látják, hogy a körülöttünk lévő falvak és városok folyamatosan nyerik a különféle pályázatokat, míg Csongrádon e tekintetben is szinte megállt az élet.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomment}