CSONGRÁD - 2012. Április 28.

Zöld pólót és terepmintás nadrágot Csongrádon sem tilos hordani, még akkor sem, ha az ilyen ruhát viselők egy közterületen alakzatba rendeződve álldogálnak. Az egyforma ruhát viselő, s egy csongrádi demonstráción tavaly felsorakozott gárdisták ellen indított eljárás a héten lezárult. A Jobbik demonstrációján részt vett, s a rendőrség által feljelentett személyeket a Csongrád Városi Bíróság felmentette. Az egyéves rendőrségi nyomozati munka és a hatórás bírósági tárgyalás eredményeképpen az is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Gárda nem azonos a betiltott Magyar Gárdával.

„Megilletne bennünket a szabad tiltakozás joga, akár még alakzatban vonulva is. S nem kellene az állam erőszakszervezeteinek mondvacsinált ügyekben közpénzt herdálni. Már a demonstrációkor nyilvánvaló volt, hogy nem történt törvénysértés (nem beszélve a buta törvényről), s csak a hatalom próbál erőfitogtató módon eljárni. Nem védeni, hanem megfélemlíteni az állam tisztességes polgárait, elvenni a kedvüket a tiltakozástól, ha mégoly tisztességtelen, törvénytelen és korrupt, vagy csak egyszerűen a közerkölcsöt, jó érzést, vagy saját biztonságát sértő dologgal szemben lépne fel valaki, mint az inkriminált esetben. Pedig 1222-ben már az Aranybulla tartalmazta az ellenállási záradékot, akár a királlyal szemben is!” Nemeskéri-Orbán István Csongrádon élő közgazdász a „gárdaügyről” megjelent szerdai cikkünket kommentálva írta a fenti gondolatokat. Alapvetően az általa, és a Jobbik csongrádi alapszervezete elnöke, Laczkó Zsolt által – már a tárgyalást megelőzően – is kimondott álláspontot igazolta a csütörtöki bírósági eljárás végeredménye.

A gárdistákra egyébként csütörtökön olyan sok, elsősorban vidékről érkezett rendőr vigyázott, hogy mindegyikükre legalább három egyenruhás jutott. A rendőrök nem csak a bíróság előtt, hanem a város számos pontján megfordultak, így velük a helyiek és a városon áthaladók is találkozhattak. Nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk: a jelentős rendőri jelenlét nem csak a Magyar Nemzeti Gárda bíróság elé idézett tagjainak „kordában tartását”, hanem az ”ellenérdekelt csoportok” esetleges fellépésének megakadályozását is célozta. Ugyan nem került nyilvánosságra, de a tavaly februári, Nagymező utcában tartott „spontán felvonulás” idején is megjelentek Csongrádon olyan, vidékről is verbuválódott csoportok, akik akkor magánházaknál „családlátogatás” és „baráti összejövetel” címén tartózkodtak, ám a demonstrációt megelőzően bizonyos megfigyelőik felmérték, mi várható, s az sem volt kizárható, hogy megfelelő rendőri jelenlét hiányában provokációra, vagy komolyabb atrocitásra is sor kerülhetett volna. Mivel azonban akkor csak a demonstrálók tartózkodtak közterületen, így érdemlegesen csak velük szemben léptek fel a helyi rendőrök, akiknek a munkáját a helyszínre vezényelt, speciálisan képzett vidéki kollégáik is segítették.

A gárdisták egyébként a csütörtöki bírósági tárgyalást időnként némi ironikus felhanggal kezelték. Akadt egy fiatalember, aki a bírónő kérdésére, miszerint hogyan jutott hozzá a zöld színű „gárda-feliratos” pólóhoz, azt válaszolta, hogy egy londoni turkálóban talált rá. Egy másik kérdésre, amelyben a bírónő azt firtatta, honnan értesült a tavaly márciusi csongrádi tüntetésről, azt felelte, hogy az interneten, emlékei szerint a Mazsihisz honlapján olvasta.

A külső szemlélő számára egyébként úgy tűnhetett, a bírónő a kérdései zömével a szervezettségről, a betiltott Magyar Gárdához kötődésről, valamint a hordott pólók és nadrágok „egyenruha jellegéről” próbált megbizonyosodni. Csütörtökön, a délutáni órákban azonban megszületett a felmentő ítélet, hiszen a mintegy hatórás tárgyalás során egyértelművé vált, hogy a zöld póló nem nevezhető fehér ingnek és fekete mellénynek, illetve a terepmintás nadrág sem fekete – vagyis bár a csongrádi Kossuth téren tavaly március 25-én felsorakozott magyar állampolgárok egymáshoz hasonlóan öltözködtek, semmiféle szabálytalanságot nem követtek el. A felmentő ítéletből az is egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Gárda szervezetileg és működési rendszerében sem azonos a Magyar Gárdával.

A nyílt tárgyaláson mindvégig részt vett az ominózus demonstráció szervezője, a Jobbik csongrádi alapszervezetének elnöke, Laczkó Zsolt, aki a tárgyalás után lapunk érdeklődésére elmondta: „időnként egy magyar ember számára érthetetlen, hogy hazánkban mit akar elérni az aktuális hatalom”. Szerinte egyértelmű volt, hogy a Kossuth téri demonstráció teljes mértékben megfelelt a magyar törvényeknek, az viszont már más kérdés, hogy „tisztességes magyar embereket miért lehet ártatlanul vegzálni, hónapokon át szinte bűnözőként kezelni, miközben a bűnelkövetők Csongrádon is időnként magabiztosabban, emeltebb fővel járnak, mint a becsületesen dolgozó adófizetők, vagy épp a rend őrei”.

A korábbi bírósági eljárásról a Csongrád Televízió az alábbi összeálíltást készítette:

Forrás: YouTube.com

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomment}