CSONGRÁD – Az „Egészségváros-projekt” ügye újabb fordulatot vehet, de még mindig kétséges, hogy a hatalmas beruházást a szakadékba tolják, vagy az égbe emelik. Az önkormányzati képviselő-testület a múlt héten felhatalmazta Kőrösi Tibor polgármestert a tárgyalások folytatására. A projektgazda, Hideg Ferencné változatlanul nyitott, ám nem hajlandó mindenáron, mindenkivel közösködni. A hétmilliárdos ügylet gátját látszólag egy hárommilliós Áfa-stikli képezi, ám a mélységben vélhetően ennél sötétebb erők mozgolódnak.

A csongrádi önkormányzati képviselő-testület az október 20-i ülésén tárgyalta a helyi „Egészségváros-projekt” ingatlanügyi helyzetét. Az akkori előterjesztésből (http://www.csongrad.hu/hun/testuleti2011/20111020/5.doc ) az is kiderült, hogy a 16 millió forintért eladott Bökényalj út melletti szántóföld adásvétele körül korántsem zajlott minden tisztán, például a 3,2 millió forint Áfa megfizetése az önkormányzatra hárult, ami „véletlenül” későn könyvelt leveleken, „elfelejtett” fizetési felszólításokon, s még sok egyéb „stiklin” múlott. Akkor a testület tagjai úgy döntöttek, újabb vizsgálatot rendelnek el.

A képviselő-testület november 17-i ülésén napirendre került újabb, immár az új vizsgálat eredményét is tartalmazó előterjesztésből (http://www.csongrad.hu/hun/testuleti2011/20111117/3.doc ) egyértelműen kiderül, az önkormányzat akkori vezetése szarvashibákat vétett:

„A földeladásról készült számla kiállításakor a hivatal dolgozói között nem volt egyetértés arra vonatkozóan, hogy az adott ügylet az Áfa hatálya alá tartozik-e, vagy sem. A kérdés eldöntésére a városgazdasági iroda vezetője 2008.06.04-én írt levelében hivatalos állásfoglalást kért az adóhatóságtól.

Az APEH válaszát tartalmazó levél – a borítékon található érkeztető bélyegző szerint – 2008. július 2-án (szerda) érkezett meg a hivatalba. A levél címzettje Bedő Tamás polgármester volt. A hivatal iratkezelési szabályzata alapján a küldemények felbontása a jegyző, vagy az általa megbízott személy feladata volt, kivéve – többek között – „az ’s.k.’ felbontásra, a képviselők, nem képviselő bizottsági tagok, …” nevére szóló küldeményeket. Az iktató dolgozó nyilatkozata szerint a polgármester nevére érkező küldeményeket nem a jegyző bontotta fel, azok egyből a polgármesterhez kerültek. Tehát feltételezhető, hogy a polgármester az APEH állásfoglalást tartalmazó levelet 2008. július 2-án kézhez kapta.

Az APEH által küldött borítékon szerepel egy kézzel írott “Pénzügy” felirat, amit nem a levél feladója, hanem valószínűleg egy hivatali dolgozó írt a borítékra. Nem megállapítható, hogy a feliratot ki és mikor írta a borítékra, és azt sem lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy az iratot a hivatalba érkezését követően ki bontotta fel, ki és mikor olvasta. A levélen is szerepel egy iktató-bélyegző 2008. július 8. dátummal, s a városgazdasági iroda vezetőjének aláírásával.

A polgármester 2008. július 4-én (péntek) kiadott egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a vevő az ingatlan vételárát az önormányzat részére megfizette. A nyilatkozat alapján az ingatlan nyilvántartásban a vevő tulajdonjoga bejegyzésre került. A polgármester a nyilatkozat kiadásakor már valószínűleg ismerte az APEH állásfoglalás tartalmát, mely szerint a földeladási ügyletet Áfa terheli. Ebben az esetben tudta, hogy az általa kiadott nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, a vevő nem fizette meg a teljes vételárat, és nem lenne jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni.”

Az októberi ülésen csodálkoztak az ingatlanra bejegyzett százmillió forint jelzálog kapcsán azon képviselők is, akik az előző testületben részt vettek a Hideg Ferencnével kötött adásvételi szerződés megkötésében, illetve annak módosításában. A „régi motorosoknak” (Gyovai Gáspár, Pap Gabriella, Havasi Jánosné, Kiss Péter, Murányi László, Nagypál Sándor, Héjja István) viszont csak emlékezniük kellett volna, hogy ők a szavazataikkal is hozzájárultak az effajta műveletekhez, hiszen a szerződést, illetve annak módosítását jóváhagyólag megszavazták. A vizsgálat kimutatta:

„Az ingatlan adásvételi szerződése (annak sem a 2008. április 25-i képviselő-testületi ülésre benyújtott változata, sem a felek által áláírt, módosított változata) nem tartalmaz olyan kikötést, amely korlátozná a vevőt az ingatlannak jelzáloggal való megterhelésében. A terhelési tilalom kikötésére vonatkozó javaslat, felvetés nem hangzott el sem a 2008. április 25-i képviselő-testületi ülésen, sem az azt megelőző, az adásvétel részleteinek egyeztetésére összehívott, 2008. április 9-i együttes bizottsági ülésen.”

A sorozatunk első részében (http://www.csongradihirek.hu/portal/index.php/koezelet/320-a-hetmilliardos-beruhazas-nyomaban-i-resz ) közöltük Hideg Ferencné nyílt levelét, amelyben együttműködést ajánlott, s sérelmezte, hogy az önkormányzat vezetése nem tart vele kapcsolatot, ráadásul az ő kihagyásával hoznak a beruházást, valamint az ingatlanát érintő döntéseket. A testület november 17-i ülésére már meghívták a projektgazdát, igaz, az erre vonatkozó elektronikus levelet csak 15-én délután továbbították az e-mail címére, s mivel akkorra már egy másik fontos ügyben volt elkötelezett, 17-én nem tudott Csongrádra utazni. Ettől függetlenül a testület megtárgyalta az ügyet. Felhatalmazták Kőrösi Tibor polgármestert, vegye fel a kapcsolatot Hideg Ferencnével, s egyeztessen vele a beruházás helyzetéről, s annak lehetséges folytatásáról, különös tekintettel a 3,2 millió forintos Áfa-ügyre. A határozat tartalmaz egy halogatást is, ami a korábbi polgármester, Bedő Tamás felelősségére vonatkozik: „Amennyiben Hideg Ferencnével nem sikerül az ÁFA szerinti vételárrészt megtéríttetni, úgy a belső ellenőri vizsgálat tartalmára is figyelemmel a képviselő-testület javasolja a korábbi polgármester mögöttes felelősségvállalásának kezdeményezését.”

Megkérdeztük Kőrösi Tibor polgármestert: milyen szándékkal és tervekkel kezd tárgyalásokat a projektgazdával? Érdeklődésünkre Kőrösi Tibor elmondta: elsődleges célja a 3,2 millió forint visszaszerzése, hiszen jelenleg úgy tűnik, azt a város csak „a ködös jövőben”, a föld esetleges visszavásárlásakor kaphatná vissza. A város első számú vezetője mindehhez hozzátette: cél továbbá a projekt megvalósulásának elősegítése. Szerinte a jelenlegi befektetői szándék komolyságát bizonyíthatja, hogy a művelési ágból kivonás költségeinek finanszírozását a befektetők a városra testálják, avagy magukra vállalják.

Az ügyben ismét megkerestük Hideg Ferencnét. A projektgazda a polgármester tárgyalási kitételeiről elmondta: válozatlanul alapvető céljuk a beruházás megvalósítása, a jelzáloghitelek felvétele is e célt szolgálta. A művelési ág megváltoztatása után az ingatlan belterületbe vonásáig még sök, rengeteg kiadással járó ügyet kell intézni. Ezek a kiadások viszont eltörpülnek a tervezett, hétmilliárd forintot elérő beruházási főösszeg mellett. Érdeklődésünkre, miszerint a huzavona és a gazdasági válság ellenére a befektetők még mindig fenntartják-e a korábbi szándékukat, Hideg Ferencné kifejtette: az engedélyeztetési eljárások újbóli elindítása mellett a finanszírozás áttekintésére is szükség lesz, ám biztos abban, hogy az eredeti terveknek megfelelő léptékű és mértékű lesz a létesítmény-együttes, ami már induláskor legalább százötven új munkahelyet jelent a városban. A profilokból adódóan a takarítónőitől az irodai dolgozóin keresztül a speciális ápolói és orvosi állásig igen sokféle munkaerőre lesz szükség, ami a helyi munkaerőpiaci helyzetet azonnal jelentősen javítja. A beruházásnál is arra törekszenek, hogy minél több helyi beszállítóval és vállalkozóval dolgozhassanak együtt, vagyis már az “első kapavágás” után előre mozdítják a helyi gazdasági életet.

Felvetésünkre, miszerint a témával foglalkozó legutóbbi cikkünkben ( http://www.csongradihirek.hu/portal/index.php/koezelet/320-a-hetmilliardos-beruhazas-nyomaban-i-resz ) közölt nyílt levélben emlegetett lehetséges társbefektetők előtt nyitott-e, Hideg Ferenné csak annyit mondott, hogy neki változatlanul stabil, megbízható befektetői vannak, s a beruházást velük kívánja megvalósítani. A további részletekről a projekgtgazda egyelőre nem kívánt beszélni annyit azonban elárult, hogy a számára tavaly ősszel „beajánlott” befektetők ötven százalékos részesedésre tartottak volna igényt, vagyis „fifti-fifti” alapon képzelték volna az együttműködést.

A „beajánlott” befektetőről szerkesztőségünk konkrét információkkal rendelkezik. Amennyiben kiderül, hogy bizonyos „erők” tőlük teszik függővé a beruházás csongrádi előmenetelét, egyértelművé válik a nem egészen világos háttérszándék, így abban az esetben már meg tudjuk világítani, mi is zajlott például 2010. szeptember közepe óta a csongrádi nagyberuházás hátterében, a politikai-gazdasági bugyrok mélyén.