CSONGRÁD - 2011. November 20.

Az Ellés-monostorról és lakóiról írt regényt Sebestyén István volt városi párttitkár, aki a rendszerváltozásnak nevezett folyamat után a helytörténet-kutatásban és az irodalom világában talált megfelelő elfoglaltságot. A nemrég a helyi irodalmi műhely „Nívó-díjával”, régebben „Pro Urbe Csongrád” kitüntetéssel is elismert szerző Prédálnak a réti farkasok címmel megírta első történelmi regényét, melynek bemutatóját december elsején délután 4 órától tartják a Tari László Múzeumban.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata, az Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Tari László Múzeum december elsején, csütörtökön délután 4 órától a múzeum időszaki kiállítótermében rendezi meg Sebestyén István költő-író első történelmi regényének könyvbemutatóját.

A Prédálnak a réti farkasok című történet a csongrádi Ellés-monostorról, s annak egykori lakóiról szól. A rendszerváltozásnak nevezett folyamat előtt Sebestyén István hosszabb ideig az MSZMP Csongrád Városi Bizottságán dolgozott, s 1984-től négy éven át első titkárként is szolgált. A nyugdíjazása előtt levéltárosként, helytörténet-kutatóként, valamint az utóbbi évtizedekben költőként és íróként tevékenykedő alkotó szerzői estjének házigazdája Góg János Juhász Gyula-díjas költő, a csongrádi székhelyű Faludy György Irodalmi Műhely vezetője. A rendezvényen közreműködik: Csák László csongrádi hangász.

A regény történetének fókuszában álló Ellés-monostor első írásos emléke 1306-ból származik. A monostor a 11. századtól a 16. század közepéig állt, a hozzá tartozó kora keresztény háromhajós bencés templom a 11. század végén épült. Az épület északi oldalához kis sekrestye tartozott. A tatárjárás alatt jelentősen lepusztult monostort a 13. század közepén építették újra két nyugatról csatlakozó toronnyal és egy nagyobb méretű kápolnával. Ekkor egy új kolostorszárnnyal is bővítették. A monostorhoz külön temetőkápolna tartozott. A hely egyházi jelentősége a török uralom alatt szűnt meg. A területen a 18. században dohánykertészet működött.

A monostor maradványai a Nagyrétben, a Tisza árterében tekinthetők meg. A romok állapota egyre aggasztóbb, tavaly például erdőmegújítási munkák során rombolták a maradványokat.

Sebestyén István 1938-ban Csongrádon született. Érettségi után Csongrádon – polgári alkalmazottként – könyvtáros volt a néphadseregnél. 1959-től 1961-ig sorkatonai szolgálatot teljesített a határőrségnél; leszerelése után, korábbi munkahelyén raktáros, majd bútorgyári munkás lett. 1965-től az MSZMP Csongrád Városi Bizottságán dolgozott különböző beosztásokban, 1984-től 1988-ig első titkárként. 1989-től 1999-ig a Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárának levéltárosa volt. Munkássága: két helytörténeti periodika elindítója (1976; 1994), számos helytörténeti tanulmány írója, s a Révai Új Lexikona egyik településhálózati szócikk írója (1990). A Raszter Kiadónál megjelent művei: Út a semmibe (Csongrád város százéves öngyilkossági krónikája, 1997) Verseskötetei: Aranyos (1991), Szerelmi évadok (1993), A lélek zsilipjei (1994), Bacchus vallomásai (1998), A herceg és a hölgymenyét (2000), A fekete könnycsepp (2005), A pákász és kedvese (2007). Irodalmi írásai a csongrádi kiadású Föveny című irodalmi folyóiratban, az Üzenet társainak antológiában (Raszter) és a Szárnyak és Hullámok antológiában (Szeged – Bába Kiadó) jelentek meg. A 2001-ben kiírt irodalmi Tisza-pályázat egyik különdíjasa. 2004-ben I. díjat nyert az „Erotika a mai magyar irodalomban” című országos költői versenyen. Legújabb műve a Prédálnak a réti farkasok című történelmi regény. (Forrás: Alföld Egyesület)

A fotók Pávai Éva régész kutatási publikációjából származnak.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomments}