CSONGRÁD - 2013. Február 18.

A megye névadó városa jelenlegi önkormányzati vezetésének eddigi értelmes intézkedései közé sorolható a település hagyományos ékeinek Csongrád Megyei Értéktárba vétetése, így ugyanis megnyílhat az út azok hungarikummá nyilvánítása előtt. A Körös-torok, a belvárosi nádtetős halászházak, a Serházzugi-holtág, az Ellésmonostor, a Szent Rókus-templom, a Fahíd, a kubikos tevékenység, valamint a kadarka és a csíramálé közül eddig hat került megyei nyilvántartásba. Három esetében pontatlan volt az elnevezés, ezért azokat a javaslatokat újból be kell nyújtani. A megyei értéktár bizottság eddig csak három „csongrádikum” felvételét javasolta a Magyar Értéktárba, ám ettől függetlenül – az eddiginél jobb lobbival – még a többi is felvetethető a hungarikumok közé.

Az agrár- és élelmiszergazdasági kategóriába sorolva került a Csongrád Megyei Értéktárba a Csongrádi csíramálé. A kizárólag búzacsírából készülő termék az ország más tájain kereskedelmi forgalomban legfeljebb elvétve kapható, házilag viszont egyre többen próbálkoznak az elkészítésével. A Dunántúl egyes részein csiripiszliként, vagy kötisként, az Ipolyságban bircsaként nevezett málét ugyan emlegetik csíramáléként is, azok azonban csak részben hasonlítanak arra a csongrádi változatra, melynek legszakszerűbb leírása a csíramálé készítésével foglalkozó Bordáné Csobán Katalin honlapján lelhető fel.

Egykor karácsony és húsvét táján, a nagyböjtök idején fogyasztották a csíramálét, mostanában viszont októbertől április végéig folyamatosan kelendő. Különlegessége, hogy a búzában található keményítő a sülés során maltózzá és dextrózzá alakul, ezért hozzáadott cukrot nem tartalmaz, mégis fantasztikusan édes. Vas, kalcium, kálium, nátrium, magnézium, mangán, folsav, B1- és B6-vitamin, s a ritkán előforduló B12-vitamin viszont kellő mennyiségben fellelhető benne.

Mivel a csírák könnyen emészthetők, salaktalanítják a szervezetet. A csíramáléban nincs adalékanyag, állományjavító, ételszínezék, aroma és tartósítószer, ezért az immunrendszert nem terheli, inkább erősíti. Ez utóbbi hatásra egyre több bizonyítékot szolgáltat a magyar orvosok által kifejlesztett, daganatos megbetegedésekben szenvedők kiegészítő kezelésére használt Avemar elnevezésű készítmény, melyet szintén búzacsíra-kivonatból állítanak elő. (Az Avemar azonban nem helyettesíthető egyszerű búzacsírával, csíráztatott búzával, s az azokból előállított kivonatokkal – igaz, a Csongrádi csíramálé helyett se érdemes Avemart fogyasztani. – a szerk.)

A csíramálé, s más hagyományos csongrádi értékek oltalom alá vételét, valamint azok minél szélesebb körű megismertetését Kőrösi Tibor polgármester már a 2010-es választási kampány idején a zászlajára tűzte. A folyamat első méltatásra érdemes eredményét idén januárban sikerült elérni. A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság a január 31-én hozott határozataival hat csongrádi büszkeséget léptetett a hungarikummá nyilvánítás előszobájába. A Csongrádi csíramálén kívül a Körös-torok, a Csongrádi halászházak, a Kubikos tevékenység, a Serházzugi Tisza-holtág és a Csongrádi kadarka került a megyei értéktárba. A Fahíd, a Szent Rókus-templom és az Ellés-parti monostor esetében a bizottság úgy döntött, hogy a megnevezés pontatlan, ezért a javaslat ismételt beküldését kéri. (Az egyes határozatok a jelzett szavakra kattintva elolvashatók. – a szerk.) A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság a Csongrádi kadarka, a Csongrádi halászházak és a Kubikos tevékenység Magyar Értéktárba vételét (hungarikummá nyilvánítását) javasolta, ezért a többi csongrádi büszkeség jelentősebb elismertetése ügyében a város vezetésének, s az új országgyűlési képviselőnek is bőven lesz még teendője.

A helyi értékek védetté nyilvánítása ügyében Csongrád megyében eddig a Csongrádi Járás járt az élen. Csanytelek önkormányzata tavaly a Csaj-tó és a Labodár megyei értéktárba vételét kezdeményezte sikerrel. Javasolták a Nepomuki Szent János római katolikus templom nyilvántartásba vételét is, ám ezt a bizottság nem tartotta indokoltnak, s a helyhatóságnak egy helyi értéktár létrehozását javasolta.

A Magyar Értéktár hivatalos hungarikum-listáján eddig a megye névadó városát csak a Csongrádi bor képviseli, de ez nem helyi eredmény, ugyanis valamennyi magyar borvidék borát – a tájjellegre utaló elnevezést illetően – hungarikummá nyilvánították. A csíramálé hungarikummá nyilvánítása ügyében viszont még joggal lehet bízni, hiszen tavaly nyáron a Hungarikum Bizottság a Karcagi birkapörköltet is a legfőbb nemzeti értékek közé sorolta. Ráadásul a „Turizmus és vendéglátás” kategória jelenleg mindössze három hungarikumot tartalmaz, így abba akár még az egyedülállóan varázslatos Körös-torok is bekerülhet.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.