CSONGRÁD, SZENTES, MINDSZENT, SÁNDORFALVA, KISTELEK – 2013. November 29.

A Csongrád megyei 3-as számú (új) országgyűlési választókerületben az elmúlt mintegy három hétben annyira körvonalazódott a jövő évi választási helyzet, hogy – némi ráérzéssel és minimális hazardírozással – már most borítékolni lehet az eredményt. Az ehhez a helyzethez vezető események sora egyszerre megdöbbentő és elgondolkodtató. Ugyanakkor a fideszes képviselőjelölt hatalmas sansza nem csak esélyt jelent, hanem egyúttal előzetes kötelezettségek sorát is eredményezheti.

Aki kedveli az összeesküvés-elméleteket, legalább féltucatnyit gyárthat abból az eseménysorból, amelyet a huszonkét települést magába foglaló új, Csongrád megyei 3-as számú országgyűlési választókerületben kreáltak a pártkorifeusok. Szinte már most biztosra vehető, hogy a Fidesz „régi motorosa”, a jelenlegi választási rendszerben a szentesi választókerület lakosságát képviselő Farkas Sándor lesz a befutó – az persze korántsem biztos, hogy elsöprő fölénnyel nyer. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok, valamint a huszonhárom éves területi ismeretség és ismertség, valamint az ugyanennyi idő alatt Orbán Viktor pártjában szerzett politikai gyakorlat egyértelműen azt jelzi, hogy Farkas Sándor kihívói nem lesznek vetélytársak.

Az elmúlt hetekben – s főként az utolsó háromban – árgus szemekkel és neszelő fülekkel figyeltük, mi történik az országos és a területi politikai boszorkánykonyhákban. Az első meglepetéseket szerkesztőségünkben megdöbbenések és – végül – legyintések követték, ezért le is mondtunk a részletes összeállítás készítéséről, hiszen annak nem lenne már gyakorlati haszna, s egyébként sincs értelme boncolgatni azt, amitől alapvetően még a gyakorlott politikatűrőknél is gyomorforgató hatást lehet elérni. A választókerületben ugyanis a pártszervezetek körében lezajlott jelöltállítások közül három alapvetően érdekesen zajlott, mindösszesen a jelenleg is a parlamenti kormánypárti frakciót erősítő Farkas Sándor helyzete volt stabil, megingathatatlan. A szentesi térség képviselője jó ideje az új választókerület fideszes elnöke, tehát nem kellett túlzottan sokat várni attól a jelöltállítástól, ami – formálisan – novemberben lezajlott. A három ellenfele annál inkább érdekes körülmények között jutott a jelölti státuszhoz.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szentesi és csongrádi szervezetei között volt némi pengeváltás, információink szerint ugyanis a szentesiek a tiszazugi származású Dúró Dóra országgyűlési képviselő jelöléséhez ragaszkodtak. A férjével együtt családi szinten politikából élő asszony nemrég járt egy szentesi fórumon, ám ott is kiderült, hogy számára térkép e táj, vagyis a Jobbik országos vezetése itt leginkább a töredékszavazatok gyűjtésére törekedne, amikor egy helyismeret nélküli, fővárosban élő jelöltet próbál állítani. A korábban már választási küzdelmekben is tapasztalatokat szerzett sándorfalvi Dudás Zoltánt azonban – a kedvezőtlen előjelek ellenére – mégis megsegítette a pártban mégiscsak előretört ésszerűség. Még októberben eldőlt, hogy Dóra helyett Zoltán lesz a stabil jelölt. Ekkor egy rövid időre felderengett az esély lehetősége is, mondván, ha Szirbik Imrét indítja a baloldal, akár még hárompólusúvá is válhat itt a választási küzdelem.

Információink szerint tavasszal Gyurcsány Ferenc Szentesen személyesen is győzködte Szirbik Imrét, hogy adja fel a polgármesterséget, s induljon az országgyűlési választásokon, mégpedig a baloldal egységes jelöltjeként. Több, személyes okot is közölve Szirbik Imre nemet mondott az egykori miniszterelnökének, ezért a Demokratikus Koalíció elnöke jelölt nélkül tért vissza a fővárosba. Akkor még nem lehetett tudni, hogy Bajnai Gordon és Mesterházy Attila kettőse, valamint Gyurcsány Ferenc között addig formálódik a gőg, hogy még a meglévő, egyértelműen felsejlő vidéki esélyeket is veszélybe sodorják. Mint korábban megírtuk, a csongrádi szocialisták zömét is derült égből jött villámcsapásként érte, hogy az MSZP helyett a Bajnai-féle társaság jelöl egy szentesi származású, fővárosban élő háziorvost. Az „országosan ismert nevűként” bemutatott jelölt egyik fő ismérve, hogy máig kardoskodik a vizitdíj mellett, azt ugyanis szerinte kár volt eltörölni. Ha Komáromi Zoltán katona lenne, ennyi erővel akár ki is állhatna egy csatában az első vonalba golyófogónak, miközben persze fegyverrel integetve, a mellét döngetve hirdetné a csata megnyerését. Nem véletlen, hogy Komáromi doktor jelölésekor vetődött fel elsőként bizonyos baloldali csongrádi körökben, hogy a 2014-es választások körül valami nagyon nem kóser, az őszülő halántékúak ugyanis valami nagy mutyit sejtettek a háttérben.

A Demokratikus Koalíció megalakulása óta az ország egyik legaktívabb területi pártszervezőjeként tevékenykedő Vörös Krisztina már az év eleje óta egy olyan jelölt állításán gondolkodott, aki nem csak a baloldali szavazókat, hanem a hezitálókat, sőt még egyes jobboldaliakat is képes megszólítani. Mégis csak októberben esett a választás a Mindszenten, Szegváron, Szentesen, Csongrádon is ismert Csehpál Etelka háziorvosra. A huzamosabb ideig Csanyteleken már önkormányzati képviselőként is tevékenykedett jelölt baloldali értékek iránt elkötelezett, viszont pártonkívüli, éppen ezért függetlenként nem csak a DK-s voksokra számíthatott volna. Csehpál Etelka jelölése vadregényesen zajlott, majd a pár nappal későbbi visszalépése is, melynek a taglalása utólag már értelmetlen, de – tanulságként – egyszer majd még a gyomorforgató részleteket is nyilvánosságra hozzuk. Érdekesebb volt a novemberi, Csongrádon tartott jelöltállító DK-s taggyűlés, melyre személyesen érkezett a városba Varju László pártigazgató. Az informátoraink szerint egyértelmű helyzet elé állított tagsággal Varju László közölte, hogy Nagy Huszein Tibor a legjobb jelölt, őt kell támogatni, apelláta nincs! A taggyűlésen volt némi kiabálás, elkeseredettség, majd többen jelezték Vörös Krisztinának, hogy végleg elhagyják a DK-t, ugyanis ők „nem ilyen lovat” akartak. Az összejövetelen részt vett Csehpál Etelka is, aki végül másodszor is elkönyvelhette magában, hogy nagyon furcsa körbe keveredett. S hogy ki is Nagy Huszein Tibor? Egy agrárszakember, aki most épp Balástyán él, s Gyurcsány Ferenc egyik fontos szekértolójának számít, ami már önmagában is legalább akkora anti-sanszot jelenthet számára, mint a Bajnai-féle jelölt vizitdíj iránti merev elkötelezettsége. Ráadásul a jobbikosok már most emlegetik az „ügyeit”, melyről viszont eleddig még semmit sem hoztak nyilvánosságra, azon információkat a választási küzdelem finisére tartalékolják.

Miközben a csongrádi MSZP alapszervezet két önkormányzati képviselőjének közös novemberi városi fórumán mindösszesen tizenhárom érdeklődő jelent meg, s valójában a szocialistáknak nincs is saját (!) országgyűlési képviselő jelöltjük, a Bajnai-féle csapat csongrádi csapattagjairól máig semmit nem lehet tudni. Eközben a helyi DK-sok jelentős része lázong, Vörös Krisztina pedig a lemondását fontolgatja. A Jobbik jelöltje is keresi még a lehetőségeket, de Csongrádon például idén még egyetlen önálló fórumot sem tartott, pár napja viszont Nagymágocson már bemutatkozott. A Fidesz jelöltje mindeközben tudatosan járja a teljes választókerületet. Sőt, Farkas Sándor pár hónapja elvitte a huszonkét polgármestert egy közös parlamenti látogatásra is – mely során feltehetőleg nem a ház építészeti szépségeinek megcsodálására helyezték a hangsúlyt. A döcögős, s alkalmanként követhetetlen kampány-kommunikációja ellenére Farkas Sándor mindenhol ott van, ahol egy kampányban egy jelöltnek meg kell jelennie. A honatya persze lobbizik is. Elintézte például a szentesi kórház milliárdos fejlesztését, s tavaszra elkészül az új szentesi sportuszodai beruházás is. Ahhoz persze, hogy egyértelmű győzelmet arasson, s egy – a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint – erős jobboldali kormány melletti Fidesz-frakcióban meghatározó képviseletet adjon, Csongrádon és térségében is fölényesen nyernie kell. E győzelemhez pedig nem lesz elegendő részt vennie egy-egy díjátadón, vagy épp Kőrösi Tiborral, esetleg Gyovai Gáspárral fotóztatnia magát. Vélhetően erőteljesen meg kell mutatnia, hogy a csongrádiakért is tenni akar, s az sem árt majd, ha köztudottá válik, hogy az általa képviselt politikai munka és a birtokában lévő kapcsolati tőke nem is hasonlítható a Vincze László által felmutatottakkal. Az is igaz, hogy Orbán Viktor egyik régi jó barátjára, a parlamenti viszonyokat kiválóan ismerő, józan ítélőképességű országgyűlési képviselőre alapvetően szüksége lenne Csongrádnak is. Még csak nem is lesz nehéz dolga, hiszen első nekifutásra a csongrádi voksolóknak talán már az is elegendő tanúbizonyság lehet, ha a „nagyívű” helyi fürdőfejlesztés szövevényes ügyeit segít rendbe tenni, s végre elindulhat Csongrádon is egy szentesihez hasonló ésszerű (!) fejlesztés.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.