CSONGRÁD - 2013. Szeptember 10.

A bokrosi ellenállási mozgalom vezetőjének a júniusi önkormányzati képviselő-testületi ülésen akár szót is adhatott volna a város vezetése. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) ugyanis a nem képviselők véleményének helyszíni kifejtésére is lehetőséget teremt. Ehhez képest Balogh János nem kapott megszólalási lehetőséget. A radikális ellenálló mégis beszélt. Az ülést vezető polgármester a rendzavarót nem szakította félbe, s – határozott időre – a tanácskozást sem rekesztette be, noha erre – súlyos rendzavarás esetén – kötelezi őt az SZMSZ. Mivel a polgármester csak egy „mezei” levezető elnök, a törvényesség „felkent őrének” a jegyző számít. Kőrösi Tibort Nagy Rusztem Zoltánnak kellett volna figyelmeztetnie a szabályszegésre, de ez – a testületi ülésről készült videó- és hangfelvétel szerint – elmaradt. A hatvankét éves kertészt mindezek ellenére feljelentették, s a rendőrség hétfőn rabosította.

A Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete által legutóbb ez év januárjában módosított SZMSZ második paragrafusának első bekezdése értelmében „Csongrád Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módszerekkel, a lakosság széles körű nyilvánossága előtt intézi a város közügyeit”, ám a testületi ülések alkalmával az érdeklődő lakosok jórészt csak figyelemmel kísérhetik a döntéshozási munkát.

Az SZMSZ tizennyolcadik paragrafusa harmadik bekezdése értelmében „amennyiben a testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja”. Mint megírtuk, Balogh János becsületcsorbítót a rendőrségen feljelentették, vagyis a rendzavarása súlyosnak minősül, ezért a polgármesternek az ülést félbe kellett volna szakítania. Mivel Kőrösi Tibor átsiklott a szabályon, a kötelezettségére a jegyzőnek figyelmeztetnie kellett volna.

Ha mégsem volt súlyos a rendzavarás – hiszen az ülést nem szakították félbe –, nehezen értelmezhető, miért jelentették fel a rendzavarót. Így csak egyetlen tény indokolhatja az eljárást: az „egyszerű állampolgár” bátorkodott hazugnak nevezni a négy évre demokratikusan megválasztott polgármestert, amin ő „bepöccent”. Demokráciákban viszont a politikusok bírálatáért nem rabosítanak állampolgárokat, igaz, kemény diktatúrákban ki is végzik őket!

Az SZMSZ tizenkilencedik paragrafusa első bekezdése értelmében Balogh Jánosnak a polgármester a testülettől szót is kérhetett volna: „A képviselő-testület e rendeletben szabályozott tanácskozási rendjétől esetenként, ha törvény, illetve más jogszabály rendelkezésébe nem ütközik, eltérhet.” De nem kért. Sőt, a tizenegy képviselő közül egy se érezte úgy, hogy fel kellene állnia, s kérnie kellene a képviselőtársait, hogy tegyenek szóbeli indítványt Balogh János megszólalása érdekében. Ez esetben ugyanis három képviselő együttes indítványa elegendő lehetett volna arra, hogy az ügyről a testület szavazzon. Mivel az ilyen indítványról – az SZMSZ tizenkilencedik paragrafusa harmadik bekezdése értelmében – a testület minősített többséggel dönt, Balogh János megszólalását a polgármestert – elvileg – támogatók egyértelműen „lesöpörhették” volna. Vagyis ha a mozgalmár a szavazás után is jártatta volna a száját, akár rendőri segítséggel is eltávolíttathatták volna a teremből. De nem ez történt, ehelyett jött a rendőrségi feljelentés, majd a rabosítás.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.