CSONGRÁD - 2013. Május 27.

A bokrosi ellenállás örök vezéregyéniségének számító Balogh János gazdálkodó szerint az egyetlen járható út, ha Gyovai Gáspár önkormányzati képviselő lemond a mandátumáról, s teret ad azon fiatal, ambiciózus bokrosiaknak, akik érdemben helyt szeretnének állni a közvetlen lakókörnyezetükért. A felgyülemlett indulatok Bokroson most is szinte ugyanolyanok, mint amilyenek az utóbbi két évtizedben, a hasonló időszakokban voltak. A düh kiváltó oka most is az odafigyelés hiánya. A pénteki lakossági fórumon résztvevő mintegy negyven helybéli többnyire hallgatott – ami egyáltalán nem jó jel. Szintén sokat sejtető, hogy Gulyás Ferenc – bár korábban eltávolodott a közélettől – ismét úgy érezte, elő kell lépnie, s a maga csendes, de határozott hangvételével háromszor is tényként kell a polgármester szemébe mondania: elindult egy folyamat, aminek a végén létrejön egy önálló falu, ezért minél hamarabb kezdjék meg az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat. Tény, hogy a Csongrádnak évente bő kétszázmillió forint stabil pénzforrást jelentő adóbevételekből az önálló Bokros nem teljes mértékben részesülne, e pénznek a hiánya viszont akár romba is döntheti Csongrád önkormányzati gazdálkodását.

Mint pénteken megírtuk, a megye névadó városához még a hetvenes években, önkényes politikai döntéssel csatolt városrész, a mai Csongrád-Bokros önállóságának visszanyerését, vagy legalább részbeni önállóságát több alkalommal kezdeményezték már a helybéliek. A városrészi ellenállók vezéregyéniségének számító Balogh János péntek este „falugyűlésre” invitálta az önkormányzat vezetőit, mondván: a helyieknek „lenne velük egy kis megbeszélnivalójuk”.

A lelakott, itt-ott potyogó vakolatú kultúrház nagytermében épp elfértek az érdeklődők. A rendezvény idején mindvégig harmincöt-negyven fő között változott a létszám. Az önkormányzati képviselő testület tagjai közül a fórumon részt vett Kőrösi Tibor polgármester, Gyovai Gáspár alpolgármester, valamint Havasi Jánosné és Nagypál Sándor önkormányzati képviselő. Az előző képviselő-testületből megjelent: Bedő Tamás volt polgármester és Somogyi Árpád volt önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének egykori elnöke. A fórumon részt vett Molnár József egykori tanácselnök, volt polgármester is. A főasztalnál Gyovai Gáspár és Kőrösi Tibor mellett az összejövetel kezdeményezője foglalt helyet. A közélettől pár éve visszavonult bokrosi szőlész-borász, a helyi hegyközség volt vezetője, a Szent Vince Borrend jelenlegi elnöke, a bokrosi templomépítés egykori kezdeményezője, Gulyás Ferenc a hallgatóság körében ült le.

Balogh János Gyovai Gáspárt beszámoló megtartására kérte, hangsúlyozva, hogy nem vitatja a csongrádi alpolgármesteri ambícióit, de mivel mégiscsak úgy került a testületbe, hogy a bokrosiak többsége őt képviselővé választotta, három év elteltével legalább egy fórumon – kizárólag képviselőként – mégiscsak adjon számot arról, mit tett Bokrosért. A szólásra emelkedő városatya elismerte, hogy 2010. ősze óta egyetlen lakossági fórumot sem tartott, de szabadkozott, hogy mindig, mindenki számára elérhető volt. A jelenlévőket emlékeztette, hogy már a választások utáni első hónapokban komoly belvízgondokat kellett orvosolni. Hangsúlyozta: a belvízelvezető rendszer szükséges bővítését azóta jórészt elvégezték, a fennmaradó feladatokat idén, a nyár folyamán megoldják. Emellett az egész várost érintő járda-felújítási program keretében Bokros központjában az óvoda sarkától a volt téeszirodáig a teljes járdaszakaszt újjáépítik. Kiemelte, hogy az idősek nappali ellátását is hamarosan megoldják, a beruházás az óvoda és az iskola között valósul meg, s mintegy negyven millió forintba kerül. Elmondta még, hogy a temetői közvilágítást is kiépítették. A sikertelen próbálkozások között megemlítette a Saroktanya és Bokros központja közötti kerékpárút, valamint a helyi park felújításának ügyét, de leszögezte, hogy ezek a beruházások nem kerültek le a napirendről.

A házgazda a beszámoló hallatán elégedetlenségének adott hangot, szerinte hamarabb kellett volna beszélni a tervekről, hiszen a bokrosiak még arról se tudtak, hogy egy új idősek otthonát építenek. (Ezt a fórum résztvevői közbeszólásokkal is megerősítették.) Az otthon óvoda és iskola közé helyezését Balogh János „eszement elgondolásnak” nevezte. Indoklásképpen kifejtette: mivel túl van már a hatvanadik életévén, ezért saját maga is szembesül időnként az előrehaladott korból adódó panaszokkal, s – mint kifejtette – bizony előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz, vagy súlyosabb tragédia is bekövetkezik, ilyenkor pedig a mentő érkezését, valamint az egyéb tevékenységeket is végignézhetnék a gyermekek. Ráadásul az óvodások és az iskolások szerencsére Bokroson sem csendesek, ezért nem biztos, hogy az időnként épp nyugalomra vágyó idősek megfelelő napi elhelyezést találnak egy iskolai-óvoda játszóudvar tőszomszédságában. Szerinte a döntés meghozatala előtt érdemes lett volna erről a helyiekkel egyeztetni, annál is inkább, mert már évekkel ezelőtt társadalmi konszenzus született, miszerint a fejlesztéseket a rendszeres, nyílt lakossági fórumokon beszélik meg.

A negyvenmilliós beruházás helyszínével kapcsolatban Kőrösi Tibor elmondta: Csongrádon is van ilyen otthon, amelytől a saját házát egy palakerítés választja el, tulajdonképpen végszomszédok, de soha semmi olyan problémát még nem tapasztalt, amiket Balogh János emlegetett. A Bokrosra is tervezett klub az idősek által a saját szándékuk szerint látogatott intézményként funkcionál majd, éppen ezért például az Apponyi utcai is jól megfér a gimnázium szomszédságában. A polgármester arra kérte a bokrosiakat, hogy legalább ennek a negyvenmillió forintos beruházásnak örüljenek. Gyovai Gáspár mindehhez hozzátette: ha az a cél, hogy egy képviselőt besározzanak, arra jó lehet egy nyilvános fórum, viszont arra is alkalmas lehet, hogy érdemi munkát végezzenek.

A közönség soraiból elsőként szót kérő Gulyás Ferenc arra volt kíváncsi, hogy „mennyi pénz folyt be az elmúlt években Bokrosról Csongrádra, s abból mennyi áramlott vissza”. A mártélyi iskola helyzetét említve felvetette a bokrosi oktatási intézmény jövőjének kérdését, „mert iskolaügyben félelmei vannak”. Úgy vélte, nagy szükség lenne egy új kultúrházra, hiszen a leendő idősek otthonánál még egy kapavágás sem történt, ezért talán a jelentős összeget egy szélesebb társadalmi réteget – beleértve az időseket is – kiszolgáló létesítményre lehetne költeni. A felvetésekre reagáló polgármester azt mondta, hogy ugyan konkrétan meg lehet mondani, mennyi bevétel érkezik Bokrosról Csongrádra, de fordítottam már nem egyszerű kiszámítani, hiszen rendkívül szerteágazó juttatásrendszert vesznek igénybe – nem csak Bokroson – a városrészben élők. Kőrösi Tibor példaként a különféle intézményeket, a fürdőt, a járóbeteg szakellátást, az orvosi ügyeletet, a tömegközlekedést, valamint a csongrádi önkormányzatnak évente közel ötvenmillió forint pluszterhet jelentő helyi iskolát és az óvodát említette.

Az iskola bezárásának lehetőségéről Kőrösi Tibor elmondta: a tervezett tanóra-összevonások csak készségi tantárgyakat érinthetnek, s a szóbeszéddel ellentétben az sem igaz, hogy terveznék a „felső tagozat”, s az sem, hogy az „alsó tagozat” csongrádi iskolába csoportosítását. Felhívta a helyiek figyelmét, hogy a huszonhárom tiszaalpári gyermek nélkül most ötven fővel működne a bokrosi iskola. A kis létszámú osztályok miatt minimális az állami finanszírozás, de a következő tanévre az első osztályba beiratkozott mindössze nyolc fő ellenére is fenn kívánják tartani az iskolát. Az óvodát szintén úgyszintén továbbműködtetik. Kőrösi Tibor leszögezte: az ő jelenlegi mandátuma 2014. őszéig szól, s addig garantálja is, hogy az iskola és az óvoda fennmarad, annál is inkább, mert az iskola működtetésére 2015. augusztus 31-ig már megkötötték a szerződést, ezért az állam a jelenlegi intézményszerkezetet addig nem alakíthatja át. Az érvelése végén Kőrösi Tibor felvetette: lehet, hogy a rémhírkeltések ügyében Tiszaalpár önkormányzata felől „fúj a szél”, hiszen ott is kevés a gyermek, s érdekükben állna a most Bokrosra átjáró gyermekek helyi iskolában tartása.

Kőrösi Tibor nem tagadta: Csongrád Város Önkormányzatának most éves szinten mintegy 240 millió forint adóbevételt jelent a kisállat-eledel gyártó cég bokrosi jelenléte, de ez az éves összeg korábban alakult már kétszázmillió forint alatt, s remélhetőleg alakul még akár háromszázmilló forint körül is.

Ugyanakkor szerkesztőségünk információi szerint az is tény – s ezt a fórumon senki sem említette –, hogy a települési önkormányzatok adóerő képessége szerint egy önálló Bokros esetén az állami támogatásoktól helyben jó időre el lehetne köszönni. Aközben pedig – a jelenlegi törvények értelmében – a csongrádi önkormányzathoz iparűzési adóból és egyéb adóleosztásból befolyó pénz közel sem olyan tételben gyarapítaná a kistelepülés önkormányzatának költségvetését, mint az jelenleg gazdagítja a városét. Szintén tény, hogy a most Bokrosra „visszajuttatott” pénznél vélhetően több járna egy önálló Bokrosnak, mint amennyi egy Csongrád-Bokrosnak jut. S szintén tény: Csongrád a Bokrosról származó jelenlegi adóbevétel nélkül nem vesztene évente kétszáz-háromszáz millió forintot, hiszen az adóerő-képesség csökkenése esetén nagyobb mérvű állami normatív támogatásokra lenne jogosult, viszont legalább százmillió forint mégis kiesne a költségvetésből, ami jelenleg akár meg is pecsételhetné a város sorsát. Bár az szintén igaz, hogy egy Bokros nélküli helyzetben jórészt csak annyit kellene tenni, hogy a feleslegesen túlfizetett alpolgármesterektől és a pártfunkcionáriusok bérkifizető helyeként működtetett két önkormányzati cégtől meg kellene szabadulni, s máris helyre állna a pénzügyi rend.

Minden hasonló „bokrosi krízishelyzetben” felvetődött, hogy mi lenne Bokrossal, ha a kisállat-eledel gyár megszűnne, azonban a pénteki fórumon ezen már nem polemizáltak. Gulyás Ferenc háromszor, Balogh János kétszer utalt arra, hogy Bokroson szorgos emberek élnek, akik rengeteget dolgoznak, s a munkájuknak a nehéz gazdasági helyzetben is jól látható az eredménye. Gulyás Ferenc kiemelte: Bokros természeti környezete és szerteágazó mezőgazdasága miatt olyan csodálatos lehetőségekkel bír, amiket immár bűn lenne kihasználatlanul hagyni. Gulyás Ferenc a nálánál negyed évszázaddal fiatalabb polgármesterhez fordulva azt mondta: „Tiborkám, kíséreld meg megérteni, milyen érzés bokrosiként élni, függőségben létezni, s képzeld el, mit éreznél, ha csongrádiként a városod Szentes része lenne, s szinte minden ott dőlne el”.

Balogh János ezt követően előhúzta a tarsolyából a trafikügyet, hiszen nem nyert az egyetlen helyi pályázó, nyertek viszont teljesen ismeretlen személyek, akikről azt se tudni, hogy valamelyikük nyit-e majd Bokroson trafikot. Úgy vélte, ha máshol tudtak lobbizni a fideszesek, érthetetlen, hogy Csongrádon miért nem tudtak fellépni a helyi vállalkozó érdekében.

A mutyizás nyílt színi elvárása, valamint a polgármester „letiborkámozása” után is maradt még a fórumon meglepetés. Trafikügyben Kőrösi Tibor egy lókupec által is megirigyelhető szóvirágokkal tett „esküt” a jelenlévők előtt: „Ne menjek ki a teremből élve, ha tudtam erről az egészről! Semmit nem tudtam! Nem avattak be! Fogalmam sem volt arról, hogy milyen nevek merültek fel, nem láttam listát, s még csak nem is szólt senki sem! A helyi szinten egyébként szimpatikusnak hangzott önfelvillanyozás után a fideszes polgármester egyértelművé tette: „Utálatosnak tartom, ha egy ilyen helyzetben nem az nyer, aki helyben régóta kereskedelemből él! Nem értek egyet azzal sem, hogy nem helyezték előtérbe a helyi érdeket!” Ígérte, próbálnak valamit tenni, s megoldást találni, bár ebben az ügyben szerinte az önkormányzatoknak nincs túl nagy mozgástere.

A fórum végén harmadszor is felszólaló Gulyás Ferenc immár egyértelműen kijelentette: Bokros jelenleg az ország egyik legszebb és leggazdagabb önálló faluja lesz, s szerinte ez a kisállat-eledel gyártó cég lététől független tény, nem is beszélve arról, hogy amikor megvalósul a tiszai duzzasztómű, Bokros híres idegenforgalmi paradicsommá válik. Immár egyértelműen kérte, engedjék meg a bokrosiaknak, hogy működtethessenek egy önálló települést. Balogh János mindezt kiegészítve elmondta: sok fiatal érez magában ambíciót a saját települése erősítése, építése érdekében. Ennek egy része lehetett volna a részönkormányzat alakítása is, amiről az előző ciklusban egyértelmű megállapodás született, de az ígéreteit az újraválasztott helyi képviselő sem tartotta be. E felvetésre a polgármester nem mondott nemet, helyette javasolta: amennyiben részönkormányzat, vagy önálló önkormányzat alakítása iránti törekvésük van, kezdjék el az előkészítést, de e munkát ne indulatgerjesztő téves információk terjesztésével, hanem konkrét adatok birtokában végezzék, vagyis legyen minden jogszerű és számszerű.

A fórumon jelenlévő korábbi csongrádi polgármester, Bedő Tamás is előrevivő párbeszédet kért a bokrosiaktól. Az MSZP helyi szervezetét jelenleg elnökként vezető politikus hangsúlyozta: a legutóbbi bokrosi válsághelyzetet mélységében is jól ismeri, ezért javasolta Gyovai Gáspárnak, hogy ezentúl összpontosítson a helyi ügyekre is, hiszen az előző ciklusban az odafigyelés hiánya szintén közrejátszott az indulatok kialakulásában. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a korábbi megállapodás arról szólt, hogy a következő (2010-es) választások után három hónappal meg kell kezdeni a tárgyalásokat a részönkormányzat megalakításáról, ám ez mégis elmaradt. Szerinte figyelembe kell venni az önálló település létrehozása, illetve a részönkormányzat lehetősége kapcsán, hogy melyik esetben járhat a legjobban Bokros.

A fórum konkrét megállapodás nélkül ért véget. Egyrészről a rendezvény szervezője által fizetett terembérlet csak kétórás időtartamra szólt, másrészről a fórumon a szószólókon kívül jórészt mindenki csak szótlanul figyelt, ami – tekintve a korábbi hasonló helyzeteket – egyáltalán nem jó jel. A további tárgyalások és egyeztetések folytatása mellett minden bizonnyal hamarosan újabb fórumok is várhatók, hiszen ősszel elkezdődik az erőteljes választási kampány, amitől bizonyára Bokros sem marad ki. Ráadásul Gulyás Ferenc is igencsak eltökéltnek tűnt, s Gyovai Gáspár mellett is csupán egy idősebb hölgy és – a fórum zárása után – egy középkorú férfi emelt szót. Ráadásul Balogh János egy igazán faramuci ultimátummal zárta a rendezvényt: felkérte Gyovai Gáspárt, hogy mondjon le a helyi képviselői mandátumáról. Mint mondta: végezze tisztességgel és becsülettel az alpolgármesteri teendőit, hiszen bizonyára a szakértelmére és a felkészültségére Csongrádnak ezentúl is szüksége lesz, helyben viszont adjon teret azon fiataloknak, akik tenni szeretnének Bokrosért.

A jelenlegi törvények szerint a város polgármestere valóban megtehetné, hogy egy képviselői mandátummal nem rendelkező külső szakembert alpolgármesterként „beemeljen” maga mellé, s az ehhez szükséges támogatást a többségi képviselői tömörülés – az eddigi szavazási tapasztalatok szerint – akár még egyértelműen biztosíthatná is.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.