Nagypált egy nem létező frakcióból zárják ki?
Hírek - Közélet |
CSONGRÁD - 2013. Május 16.
Tovább dagad a – többek között – hivatalosan iktatott névtelen feljelentő levéllel indult, nehezen minősíthető vitával és képviselői kizárási kísérletekkel folytatódott csongrádi közéleti botrány. A helyi önkormányzati képviselő-testületben – a nem hivatalos információink szerint – jelenleg egy hivatalosan megalakított frakció létezik, s azt két szocialista képviselő hozta létre. A Fidesz-frakciót hivatalosan nem alakították meg, ám információink szerint a párt tagsága mégis kezdeményezte, hogy abból távolítsák el Nagypál Sándort. A helyi önkormányzat jegyzője nem volt hajlandó a frakciókra vonatkozó nyilvános adatot kiszolgáltatni, helyette a válaszában azt kérte, hogy a kérést „aláírt formában is” juttassuk el a hivatalához. Miután megkérdeztük a polgármestert, mint a jegyző munkáltatóját, hogy nyilvános információ esetében milyen jogon kötik annak kiadását feltételekhez, a polgármester megismételte a beosztottja kérését, viszont az adatot ő se volt hajlandó kiszolgáltatni. Egyelőre így hivatalosan nem tudjuk, milyen formában működnek – ha egyáltalán léteznek – jelenleg a testületi képviselőcsoportok. Mint ahogyan az is nyitott kérdés, miként tűnt el a legutóbbi testületi ülés televíziós felvételének botrányos vitát bemutató részéből egy közel ötperces rész.
Nem újkeletű, hogy a csongrádi önkormányzat illetékes vezetése nyilvános információ kikérése esetén nem válaszol a megkeresésünkre. Bő másfél éve közutak közepére kihelyezett STOP-táblákkal, s annak parkolódíj fizetésre felhívó kiegészítő táblával ellátása mellett, hatályos helyi parkolási rendelet nélkül szedett „útdíj” kapcsán tettünk fel a jegyzőnek kérdéseket, melyeket az aznap este megjelent cikkünkben is megismételtünk, de a felvetéseinkre azóta sem kaptunk választ. A tavalyelőtti Körös-toroki Napok idején szedett ezresekről máig mély a hallgatás, ami érthető is, hiszen a pénzbegyűjtés jogszerűsége – szerkesztőségünk álláspontja szerint – máig erősen vitatható. Az egy évvel későbbi, szintén a Körös-toroki Napokkal kapcsolatos cikksorozatunk egyik eleme miatt a jegyző úgy döntött, nem tűri tovább a bírálatokat, melyek szerinte sértőek és gyanúba keverők is, ezért büntetőfeljelentést tett lapunk tulajdonosa ellen. A feljelentésben, s a későbbi tanúmeghallgatása során Nagy Rusztem Zoltán elismerte, hogy lapunk rendszeres olvasója. A debreceni származású, s jelenleg Szentesen élő csongrádi jegyző ennek ellenére e héten sem volt hajlandó nyilvános adat kiszolgáltatására, a kérdező beazonosítását kérte, noha korántsem ismeretlen számára sem lapunk, sem a kérdést feltevő személy.
A csongrádi hivatalvezetőt a héten egyébként azt követően kerestük meg, hogy megtudtuk, Nagypál Sándor kizárásáról második alkalommal is szavazott a néhányfős csongrádi fideszes párttagság. Értesülésünk szerint a városatyát – egyelőre – nem a pártból, hanem a Fidesz önkormányzati frakciójából szeretnék eltávolítani, miután többször is éles vitába keveredett a polgármesterrel, valamint alkalmanként a párt helyi vezetésével is összezördült.
Próbáltunk utánanézni, hogy mióta létezik a Fidesz csongrádi önkormányzati frakciója, s ahhoz jelenleg kik tartoznak, ám a hivatalos önkormányzati weboldalon ennek az információnak nyomát sem találtuk. Mivel nyilvános adatnak számít, hogy egy önkormányzati képviselő-testület milyen szervezeti felépítés szerint működik, lapunk felelős szerkesztője a csongrádi hivatalos e-mail címen megkereste a jegyzőt, s – a médiaműködésben általánosnak számító gyakorlat szerint – röviden kérte a hivatalvezetőt, hogy tájékoztassa a testületi frakciók megalakítási időpontjáról, valamint a testületben jelenleg működő frakciókról. A válasz mindössze négy változatból állhatott volna: nincs frakció, vagy MSZP- és Fidesz-frakció működik, vagy csak az MSZP frakció alakult meg, vagy csak Fidesz-frakció létezik. Ehhez képest a jegyző a következőket válaszolta:
„A frakciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás megadásához kérem, hogy kérését aláírt formában is juttassa el hivatalom részére.”
Mivel szerkesztőségünk tagjai nem értették, miért kellene 2013-ban, az Európai Unió egyik tagállamában, egy jól felszerelt, jól működő önkormányzati hivatalhoz – nyilvános adat kikéréséhez – hagyományos módon, de legalább elektronikus aláírással ellátottan levelet küldeni, a válaszlevélben nem csak a jegyzőtől kértünk a meglepő eljárásra magyarázatot, hanem a munkáltatójától, a polgármestertől is. Kőrösi Tibor – ahelyett, hogy a feltett kérdésekre válaszolt volna – megismételte a jegyző által küldött választ, majd kérte ő is, hogy a jegyző által elvárt módon nyújtsuk be a kérésünket. A polgármestert is tájékoztattuk, hogy nem személyes és nem titkos, hanem közcélú, nyilvános adatot kérünk, ezért – a jegyző munkáltatójaként – szíveskedjen ő eljárni. Egyelőre kíváncsian várjuk, mikor és milyen választ kapunk a felvetésünkre.
A nyilvános adatok eltitkolása iránti szilárd elkötelezettség mellesleg nem számít újdonságnak a csongrádi önkormányzat életében. A jelenlegi önkormányzati vezetés 2011. nyarán úgy gondolta, hogy köztulajdonban lévő, többségében, vagy száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek üzleti terveit titokban lehet tartani. Akkoriban azonban még hatottak az észérvek, így 2011. július 6-án megtörtük a jeget, feloldották a titkosítást, s a cikksorozatunk záró részében nyilvánosságra hozhattuk az ominózus, s több esetben igencsak megdöbbentő adatokat és elgondolásokat tartalmazó üzleti terveket.
Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.