CSONGRÁD - 2013. Március 26.

A Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tanárai és diákjai – a Föld órája elnevezésű akcióhoz csatlakozva – immár minden márciusban felhívják a helyi közvélemény figyelmét az energiapazarlás káros hatásaira. A gyertyafényes akciót idén is a főtéri közvilágítás lekapcsolása mellett tartották volna, ám az áramszolgáltató most nem vállalt segítő partnerséget, a közvilágítás egyórás időtartamú kikapcsolását csak nettó ötvenezer forintért vállalták volna. A polgármestert „felvillanyozta” ez a hozzáállás. Kőrösi Tibor pár alkalommal már „ütött” egyet-egyet a multinacionális áramszolgáltatón, s most is ezt tette: a nyilvánossághoz fordult az áldatlan, s hosszú ideje megoldatlan csongrádi közvilágítási anomáliák, valamint az egyre kevésbé partnerként viselkedő multinacionális cég üzleti magatartása miatt.

Hét éve minden esztendő márciusának egyik, többnyire az utolsó szombatján a világ legtöbb nagyvárosában – többnyire hatvan percre – kialszanak a közterületi közvilágítás fényei. Az akcióhoz évről-évre egyre több kisebb település, cég, sőt magánszemély is csatlakozik. A főként a főterek és az ismert helyi köz- és műemléképületek, valamint műalkotások megvilágításának egyórás szüneteltetésével, s az ahhoz kapcsolódó – többnyire csendes, gyertyafényes, fáklyás – megmozdulásokkal irányítják rá a figyelmet az energiapazarlásból is adódó klímaváltozás veszélyeire.

A Föld órája elnevezésű, immár világméretű programhoz Csongrád az utóbbi években a helyi gimnázium környezettudatos tanárai és tanulói közreműködésével, az általuk szervezett programmal csatlakozott. Idén ez egy szombat este fél 9-kor kezdődött olyan gyertyafényes felvonulás lett volna, mely idejére kikapcsolták volna a Kossuth tér közvilágítási lámpatesteit. Az első blikkre örvendetesnek és támogatandónak tűnő, globális és multinacionális akció helyi megnyilvánulását azonban épp egy multinacionális szolgáltató nem kívánta segíteni. A történteken a polgármester, Kőrösi Tibor felháborodott, s miután az utolsó pillanatban közölték vele, hogy az egyórás főtéri elsötétítést a szolgáltató nettó ötvenezer forintért vállalja, a nyilvánossághoz fordult, s az internetes naplójában is vázolta a történteket:

„…a hét elején még úgy tűnt, hogy a kikapcsolás a szokásos módon megvalósul, de pénteken közölték velünk, hogy az áramszolgáltató a nehéz gazdasági helyzet (mármint az ő nehéz gazdasági helyzete) és a kormány őket is érintő intézkedései miatt utasításba adta, hogy a kikapcsolás trafóállomásonként 50.000 Ft +Áfa összegbe kerül. Ezt a terhet vállalni a jelen helyzetben nem tudtuk, ezért nem sötétült el egy órára a Kossuth tér.

A Justh Gyula utca és a hozzá kapcsolódó utcák viszont két napja sötétek, ami a XXI. században meglehetősen furcsa. Nehezen hihető, hogy a közvilágítás fogyasztás-csökkenése központilag nem érzékelhető, és így a hiba ténye nem ismerhető fel. Mindenesetre ezt a problémát hivatalból jelentettük, ám este ugyanazt láttam a területen, mint előző nap. Vagyis semmit, mert olyan sötét volt. Így már én is betelefonáltam a DÉMÁSZ ügyfélszolgálatára, ahol azt a választ kaptam, hogy a kijavítás a hiba bejelentése után 24-48 órán belül történik meg. A XXI. században. És itt nincsenek leszakadt vezetékek, a vihartól kitört oszlopok, csak egy helyi hiba lehet. De legalább nem kell 50.000 Ft +Áfát fizetnünk érte.”

A polgármester a bejegyzése végén megemlítette, hogy a közvilágítás a városnak évente 85 millió forintjába kerül.

A polgármester korábban más ügyekben is vitába keveredett az áramszolgáltatóval. A nemtörődömség köztéri szobrai című, november 29-i naplóbejegyzését még fotóval is illusztrálta. A helyi mezőgazdasági középiskolánál lévő trafóállomás állapota alapján Kőrösi Tibor a következőket írta:

„Egy Csongrád nagyságú és szépségű francia kisvárosban lehetne-e ilyen szörnyűség megszámolatlanul az utcákon? Az is elgondolkodtató, hogy fölnézve az égre, nem a felhőket, hanem a légkábeleket látjuk. Nálunk például a Galamb utcában körülbelül húsz kábel fut az oszlopokon, szolgáltatóink legnagyobb dicsőségére. Tőlünk nyugatabbra már régen a felszín alatt helyezik el a vezetékeket, ezzel is óvják a városképet. Persze ez a megoldás minden bizonnyal drágább, tehát csökkenti a profitot.

Szakítva a hagyománnyal (,,Ej, ráérünk arra még!”), nyomatékosan kértem a szolgáltatótól az ízléstelen berendezések cseréjét, festését. Néhol ráadásul különösen balesetveszélyesek is, zavarják a kilátást, például az Arany János utca és a Fő utca kereszteződésében. A megoldás nem franciásan elegáns, hanem magyarosan felemás lett. Viszonylag gyorsan elkezdődött a festés, de nem a lassan már szétrohadó ipari műemléknek számító csúfságoknál, hanem az egyébként még elfogadható állapotban lévő Fő utcai villanyoszlopoknál.”

Az akkori problémafelvetés az internetes polgármesteri naplóbejegyzéshez igen sok, eleddig huszonöt olvasói hozzászólást eredményezett.

A Csongrád Város Önkormányzata és az EDF DÉMÁSZ ZRt. közötti partnerség egyébként már korábban sem volt teljesen ideális. A helyi önkormányzati képviselő-testület például a 2012. június 28-i ülésén foglalkozott a Csongrád területén működő gáz- és áramszolgáltató cégek tevékenységével. A testületi tagok az EDF DÉMÁSZ ZRt. beszámolóját felvezető előterjesztéshez kapcsolt határozati javaslatban (melyet egyhangú döntéssel elfogadtak) felhatalmazták a polgármestert: „tegye meg a szükséges lépéseket, intézkedéseket a járások kialakítása kapcsán, hogy a törvényi felhatalmazás alapján legyen biztosítva a szolgáltató részéről járási székhelyenként a helyben lévő ügyfélszolgálati iroda”.

Az önkormányzati vezetők részéről a tanácskozáson emlegetett, teljes körű ügyintézést biztosító iroda a mai napig sem működik Csongrádon, de a beindítására – információink szerint a járási hivatal épületében – hamarosan lehet számítani.

(Az EDF DÉMÁSZ ZRt. csongrádi beszámolója kapcsán lefolytatott tavaly júniusi képviselő-testületi vita hivatalos jegyzőkönyvi kivonata ide kattintva letölthető.)

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.