Sarc – Az ingázó diákok járnak igazán rosszul
Hírek - Közélet |
CSONGRÁD - 2013. Március 15.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium március 15-től számos távolsági autóbuszjáratot emeltszintű kategóriába sorolt, így azok igénybe vétele esetén a menetjegyen felül kiegészítő jegyet is váltani kell. A „pótjegyekre” semmiféle kedvezmény nem vehető igénybe, azt a 65 év feletti nyugdíjasoknak éppúgy meg kell venniük, mint a teljes árú jegyet váltóknak. Az intézkedés miatt a lakóhelyüktől távol tanuló diákok járnak a legrosszabbul. Nekik egyes vonatokon – az új vasúti pótjegyrendszer bevezetése végett – péntekenként és vasárnaponként már március eleje óta többet kell fizetniük, s immár a buszokon is pluszkiadásokkal sújtják őket. Számukra ezentúl a felár nélküli vonatok választása jelenthet spórolást, ám azok a fővonalakon pénteken és vasárnap – kora délutántól egészen késő estig – általában olyan zsúfoltak, hogy még a peronon is alig lehet állóhelyet találni. A buszos pótjegy egyébként Csongrád és Budapest között 205 forintba kerül, de ha a „pesti járatokat” kisebb távolságra, például csak Szentesig szeretnénk igénybe venni, a legolcsóbb pótjegyet akkor is meg kell váltani, amiért alkalmanként 150 forintot kell pluszban kifizetni – a bérlettel utazóknak azonban nem kell pótjegyet váltaniuk.
A helyközi közlekedésben már csak sürgős esetben, illetve a kényelmet választva érdemes igénybe venni az országos besorolású, emeltszintű kategóriába tartozó autóbuszjáratokat. A szaktárca ugyanis nemrég úgy döntött, hogy március 15-től a kijelölt autóbuszjáratok igénybe vétele esetén az utasoknak kiegészítő jegyet is váltaniuk kell. Ennek megvétele alól kizárólag a hadirokkantak (és az orvosilag indokolt kísérőjük), a hadiözvegyek, valamint a harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek mentesülnek. Vagyis aki például csak Szentes és Csongrád között utazik a Budapestre, vagy onnan Makó, Battonya, Orosháza felé közlekedő autóbuszokkal, a 310 forintba kerülő teljes árú, vagy a 155 forintba kerülő diákjegy mellé a legolcsóbb, 150 forintos „pótjegyet” is meg kell váltania. Mivel a kiegészítő jegyek ára is függ az utazás hosszától, az ezekkel a járatokkal például Kiskunfélegyházára, Kecskemétre utazóknak is szintén 150 forintos „pótjegyet” kell venniük, 100 kilométeres távolságig ugyanis egységes e tarifa, fölötte viszont kisebb díjövezetek szerint változik.
A fővárosba Csongrád érintésével közlekedő távolsági autóbuszokon március 15-től – egy járatpár kivételével – mindig váltani kell kiegészítő jegyet is, ami Csongrád és Budapest között 205 forintba kerül. Pluszjegy váltása nélkül kizárólag az Örkényen és Dabason át közlekedő (Csongrádról 10 óra 10 perckor, Budapestről 14 óra 15 perckor induló) „lassú járat” vehető igénybe. A minisztérium emeltszintű kategóriába sorolta a vasárnapi, Csongrádról este háromnegyed 6-kor Budapestre közlekedő „diákjáratot” is.
A legrosszabbul azok a diákok járnak, akik nem tudják úgy szervezni az utazásaikat, hogy a vasútnál már márciusban bevezetett új „csúcsforgalmi feláras rendszert” kikerüljék, vagyis csak péntek délután és este tudnak hazautazni, s nem akarnak már vasárnap reggel, vagy csak hétfő hajnalban visszautazni. Nekik ugyanis az ülőhelyet is biztosító intercity vonatok igénybe vétele esetén meg kell venniük a korábbinál jóval drágább pótjegyeket is.
Ha az utas például a Szeged-Budapest fővonalon közlekedő „hibridvonaton” a gyorsvonati kocsikba száll fel, már eddig is szembesült a jelentős zsúfoltsággal, melyet e hétvégétől az új „buszos pótjegyek” is várhatóan tovább fokoznak. A vasút alternatíváját Csongrád esetében az sem teszi teljes körűvé, hogy a bevezetett ütemes menetrendben délelőtt egy ütem kimarad, így irányonként négy órán keresztül (Szentes felé 10 óra 10 és 14 óra 10, Kiskunfélegyháza irányába 8 óra 52 és 12 óra 52 perc között) egyetlen személyszállító vonat sem közlekedik.
A burkolt jegyáremelésnek természetesen vannak ésszerű vetületei is, de azok meg sem közelítik az intézkedés „ésszerűtlenségi mutatóit”. Logikus lépésnek tekinthető, hogy a távolsági buszokról próbálják „átterelni” az ingázókat a helyközi buszokra, így is kényelmet és helyet biztosítva a távolsági utasok számára. A logikának viszont homlokegyenest ellentmond, hogy a bérlettel rendelkezők az országos járatokat pár kilométeres utazásra is kiegészítő jegy váltása nélkül vehetik igénybe.
Az intézkedés ésszerűségét támasztja alá, hogy az új tarifákkal az autóbuszokról a vasútra próbálják átszoktatni az ingázókat. Jelenleg azonban a magyar vasút nincs olyan állapotban, hogy a tömegek szállítását csúcsidőben színvonalasan el tudja végezni. Ráadásul a pótjegy nélkül igénybe vehető vonatok zöme ma még korszerűtlen és többnyire koszos utasterű kocsikkal közlekedik.
Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.