CSONGRÁD - 2013. Január 27.

Félmilliárdos önrész előteremtése esetén akár meg is ragadhatja Csongrád a félmilliárdos uniós és állami támogatást, vagyis egymilliárdért átépítheti és fejleszteti a fürdőjét. A víziókeltés mellett azonban talán érdemes tudni a valóságról is. A polgármester szerint a félmilliárdos önrész előteremtése csak befektetők révén lehetséges, de szerinte már most akadnak befektetők. Szerkesztőségünk tud egy befektetőről, aki csongrádi, s ötvenmilliós szándéknyilatkozatot tett. S nemrégiben járt Csongrádon néhány ázsiai férfi is, akik a vallási meggyőződésük ellenére nem férfival, hanem egy miniszoknyás csajszival „tárgyaltak”. Akad még egy Csongrád megyei cég is, aminek a székhelye egy mini irodacentrumban található, s a létére egy postaládára ragasztott címke utal. A többi befektetőről egyelőre még információ sem szivárgott ki – ha egyáltalán létezik információ.

A haldokló, többnyire átlagosan 15 százalék alatti éves kihasználtsági szint alatt teljesítő helyi kereskedelmi szálláshelyek mellé újabb, a megújuló fürdő területén létesítendő új panzió kivitelezéséről egy Csongrád megyei céggel is szövetkezett már a csongrádi önkormányzat. Mivel szinte hihetetlennek tűnt, hogy valaki Csongrádon bevállal egy ilyen beruházást, utánanéztünk, mi is az ominózus korlátolt felelősségű társaság háttere.

A cég székhelye egy olyan városban működik, ahol szintén létezik új fürdőkomplexum, s amely közvetlen közelébe már régóta hiába keresnek középkategóriás szálláshelyet létesíteni szándékozó befektetőt. Amikor ama település önkormányzatának első számú vezetőjét szerkesztőségünk munkatársa megkereste, s a konkrét cégnév és a tulajdonosi-vezetői kör említése kapcsán érdeklődött, nem jutott érdemi információkhoz. Ez annál is inkább érdekes, mert a cégbejegyzés szerint a kft. már bő két évtizede létezik, s – ha százmilliós projektet is bevállal – elvileg potentát gazdasági egységnek tartható.

Mivel az egykori csongrádi humbug AVEX-ügy, valamint a kétes kimenetelű szennyvízberuházás óta a közéletben régebb óta résztvevők már általában gyanakvók – igaz, páran lapítanak, s csak a markukat tartják – nem is reméltük, hogy valaki utánajár, vajon most kik kerültek hirtelen a csongrádi aktuális városvezetés látókörébe. Meglepetésünkre Murányi László immár nem csak a cégkivonatok áttekintése, hanem egy félnapos kiruccanás erejéig is vette a fáradságot, hogy utánanézzen, miként is működik e kft. Mint mondta, a cégbejegyzésben megadott címen talált is egy mini irodaházként működő létesítményt, ám az ominózus cég székhelyét nem lelte. A többi irodában érdeklődve megtudta, hogy érdemes megnéznie a postaládákat, hiszen ott elég sok cég nevét fellelheti. S valóban, a cég egyetlen nyomát megtalálta egy postaládai feliraton, ám hiába keresgélte a cég munkatársait, még az elérhetőségeiket sem sikerült megtudnia. A mintegy három hónappal ezelőtti látogatás óta szerkesztőségünk is próbálta a cégvezetőt telefonon elérni, de eleddig nem jártunk sikerrel. (A keresgélést még nem adtuk fel, de abban is bízunk, hogy talán majd e cikk kapcsán jelentkezik valaki közülük, aki akár egy interjút is vállal e témakörben. – a szerk.) Mindenesetre e konkrét, s a pályázathoz csak járulékosan kapcsolódó befektetést felvállaló esetében egyelőre túl sok biztató információt még nem sikerült szereznünk.

Egy csongrádi gazdasági egység ugyanakkor valóban szándéknyilatkozatot tett, miszerint – szigorú feltételekkel – befektetőként bevállalja az önrész tíz százalékát, vagyis ötvenmillió forintot. Azonban még így is hiányzik négyszázötvenmillió forint, hiszen a félmilliárdos uniós és állami támogatás igénybe vételének a feltétele, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásakor a kivitelező (vagyis az önkormányzati tulajdonú Csongrádi Közmű Szolgáltató Kft.) igazolni tudja az önrész teljes összegének a meglétét.

A befektetői lehetőségekre nézve akár még biztatónak is tűnhet, hogy pár hete járt – az öltözéke és a fizimiskája alapján – pár ázsiainak kinéző férfi Csongrádon, s a város vezetőivel is tárgyaltak, ám aki ismeri ama kultúrkört, s az ottani „gazdasági szféra” tárgyalási stílusát, jól tudja, hogy komoly pénzemberek – főként vallási előírások miatt – legfeljebb nagyon különleges esetekben tárgyalnak érdemi gazdasági ügyekről hölgyekkel. Ahol ők élnek (vagy ahol egykor az őseik éltek), az európai értékrenddel csak nehézségek árán összeegyeztethető a mindennapokat erőteljesen meghatározó kultúra, amely esetében vagy kifejezetten sértő, ha egy hirtelenszőke nőcit ültetnek le velük tárgyalni, avagy ha mégsem, abban az esetben a megbeszélés célja „teljesen más”.

Az bizonyos, hogy még mindig nincs szó a fürdőfejlesztés megkezdéséről, csupán a befektetők kereséséről. Ezt – kissé kendőzötten – a polgármester az internetes naplójában szombaton újfent közzé is tette. Kőrösi Tibor a „Medencébe bele… nem illik” című bejegyzésében a következőket írta:

„A rég várt lehetőség, mely végre felcsillant, csak akkor valósulhat meg, ha a hasonló nagyságú önrészhez befektetőt találunk. A befektető azonban nem csak fürdőben gondolkodik, hanem kiegészítő tevékenységekben is. Ez pedig foglalkoztatást, helyi bevételt, az idegenforgalom pezsdülését jelenti. Mert ő is hasznot remél, továbbá csökkentheti a város vállát nyomó fenntartási, üzemeltetési költségeket. (…) Befektet, mert hasznot remél, gondoskodik a kihasználtságról. Ez az érdeke. Persze mi is szeretnénk a lehetőségeket minél inkább kihasználni, ezért az önerőt csökkentő egyéb lehetőségeket is keressük. Más települések várva várták azt a támogatást, melyet végül nem ők, hanem mi kaptunk meg. Természetesen nem vágunk bele olyan megoldásba, amely a város nehéz helyzetét még inkább súlyosbítaná! A megvalósítást nem erőltetem mindenáron. De gondolkodjanak már el azon az aggályoskodók, hogy milyen észérvekkel tudnak előállni? Mert eddig valódi, értékelhető érveket nem hallottam. Nem is hallhattam, mert a helyzet még nem kiforrott, a részletek még nem alakultak ki, így legfeljebb azért lehet búsulni, hogy elfogadtunk minden kötelezettség nélkül egy félmilliárdos lehetőséget. Azért nem tudunk most végleges képet mutatni, mert az önrész előteremtése folyamatban van és több befektetői lehetőség is nyitott. Lesz, akit ez meglep, de vannak jelentkezők. Velük persze azt kell elérni, hogy a beruházás úgy valósuljon meg, hogy a város lakói is a lehető legtöbbet nyerjék az eredményből. Hangsúlyozva, hogy szerencsés esetben ez nekünk szinte semmibe sem kerül. Nem úgy, mint az elődöknél, akik tízmilliós tételt költöttek el tervekre. És még csak be sem adták a pályázatot!!! Az volt az ablakon kidobott pénz!”

Azokról a bizonyos további befektetőkről egyelőre még nem sikerült érdemi információkat megtudnunk, ami akár még annak kis betudható, hogy a városházán véletlenül – valószínűtlenül – elkezdtek hatékonyan titkolózni. Ugyanakkor mindezek alapján felsejlik a polgármester blogbejegyzésének címe alapján egy vicc: „A legtöbb fürdőben naponta többen is belepisilnek a medencébe – nade azt nem a rajtkőről teszik!”

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.