CSONGRÁD - 2012. Március 11.

A bíróságon keresik az egymással szembeni igazukat a helyi önkormányzat irányítói, valamint a Kerekárok Kft. vezetői. A cég tíz évre vette bérbe az önkormányzattól a műemléki védelem alatt álló, vendégházként hasznosított tizenkét nádfedeles házat, melyeket most egytől-egyig visszavenne az önkormányzat. A cég tulajdonosai vitatják a néhány mondatos indoklást tartalmazó polgármesteri döntést, amely szerint a bérleti szerződésben, s a pályázatban vállalt feltételek teljesítésének elmaradása miatt mondják fel a bérleti szerződést. A pert az önkormányzat indította, annak érdekében, hogy a bíróság tegye lehetővé az ingatlanok újbóli, teljes jogú birtokbavételét. A cég vezetése ellenkeresetet indított, s a bíróságtól azt várja, hogy helyezze hatályon kívül a polgármesteri döntést. A per akár évekig is elhúzódhat, s tovább rombolhatja Csongrád egyre gyengébb lábakon álló idegenforgalmának még meglévő tekintélyét.

A belvárosi vendégházak üzemeltetését tíz évre elnyert Kerekárok Kft. ellen a csongrádi önkormányzat indított bírósági eljárást, annak érdekében, hogy a város polgármestere által tavaly év végén hozott, a bérleti szerződés felmondására vonatkozó határozatnak szerezzenek érvényt. A város polgármestere, Kőrösi Tibor továbbra is fenntartja azon, tavaly év végén kialakított álláspontját, miszerint az előző önkormányzati vezetés (amelynek többségét „mellesleg” jobboldali képviselők alkották, s már akkor is a Bedő Tamás szocialista polgármestert kiszolgáló Gyovai Gáspár fideszes alpolgármester, valamint Pap Gabriella Fidesz-frakcióvezető állt a „szekérrúdnál” – a szerk.) által kötött bérleti szerződést fel kell mondani, hiszen az előnytelen. A város első számú, a választások idején a Fidesz előtt fejet hajtó vezetője szerint a befolyó bérleti díj összegéhez képest (ami tavaly mintegy 2,4 millió forint volt) az önkormányzatnak jóval többet kell költenie (tavaly mintegy 3 millió forintot) az épületekre, ráadásul olyan feladatokat is közpénzből kellett elvégeztetni, amelyeket a bérlő a pályázatában magára vállalt.

A ház felépítményét érintő javításokat és a főbb eszközcseréket – így a már az átadáskor is rossz állapotban lévő, esetenként balesetveszélyessé vált vízmelegítők cseréjét – a bérlő álláspontja szerint a tulajdonosnak kell elvégeznie. Szerintük reálisan azt sem lehet elvárni, hogy a tízéves működtetés első két évében azonnal tízmilliókat invesztáljanak a vendégházakba, hiszen a feladatokat a teljes bérleti időszakra vállalták, s indulásképpen a szálláshelyek országos és nemzetközi megismertetésére, a vendégtoborzásra koncentráltak. A cég vezetése furcsállja azt is, hogy az önkormányzat vezetése tavalyi 3 millió forint kiadásról beszél, noha a két év alatti összes munkát az elmúlt esztendőben végezték el, így egy évre vetítve a kiadás csak 1,5 millió forint volt. Az önkormányzat bérbeadásból származó kétéves bevétele 4,8 millió forint volt, ráadásul ehhez kapcsolódóan 342 ezer 800 forint idegenforgalmi-, s 48 ezer 200 forint iparűzési adóbevétele is származott. Természetesen a vendégek Csongrádon étkeztek, vásároltak, s különféle szolgáltatásokat is igénybe vettek, tehát a vállalkozásokon keresztül további egyéb bevételekhez is juttatták a várost. A cég vezetői szerint a helyi vállalkozások és cégek jónak tartják a vendégházak üzemeltetését, amit jól mutat, hogy a „Kubikos Vendégkártya” projekt keretében a szállóvendégeik több étteremben, a városi gyógy- és strandfürdőben, valamint különböző kereskedelmi és szolgáltatási területeken is jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe.

A Kerekárok Kft. fokozatos fejlesztést tűzött ki célként, amit a gazdasági válság jelentősen befolyásol, de még így is olyan mérvű lehetőségeket látnak a csongrádi „kubikos vendégházakban”, amelyekért érdemes küzdeni, s amelyek a város teljes idegenforgalmára pozitív hatást gyakorolhatnak. Szerintük Hollókő példája kiválóan mutatja, hogy egy ilyen csodálatos ingatlanegyüttes – megfelelő turisztikai marketingmunkával – önmagában is képes minőségi idegenforgalmat generálni.

A per évekig húzódhat. A vendégházak egyelőre üzemelnek, hiszen a cég a bérleti jogáról semmiképpen sem kíván lemondani. Információink szerint a kialakult helyzetben az önkormányzat és a bérlő közötti viszony már „iszonnyá” vált, a bíróságon kívüli megegyezés lehetőségéről mindkét fél lemondott. Az idei nemzetközi utazási kiállításon a kérésünkre két olvasónk is érdeklődött a belvárosi vendégházak iránt, s elutasító választ kapott. Úgy tűnt, a város vezetése a házak ügyét idén úgy kezeltette, mint minden olyan témát, ami egyébként nem „egy bizonyos politikai klán” érdekeit szolgálja.

A Kerekárok Kft. egyébként a legnagyobb hazai turisztikai seregszemlén közel egymillió forint közpénzből állított apró csongrádi standra a várostól nem kapott meghívást, s nem csak prospektusokat, szórólapokat, hanem még információkat sem kértek tőlük. A Tourinform Iroda a náluk lévő prospektusok kiállítási ajánlását ugyan felajánlotta, ám a Pap Gabriella „fennhatósága” alatt álló Városkép Kft. ez esetben úgy viselkedett, mintha a nádfedeles vendégházak nem is léteznének.

Csongrád Város Önkormányzata képviselő-testülete egyébként a 2011. december 22-i ülésén döntött a "HURO/1101 számú, Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program" keretében megvalósítandó beruházás építészeti-műszaki engedélyezési terveinek elkészíttetéséről, majd a 2012. január 19-i ülésen határozatot hoztak a pályázat benyújtásáról. A projekt tartalmazza az Erzsébet Szálló, illetve hét műemlékvédelem alá eső belvárosi épület (Öregvár u. 39., hrsz.: 5819, Öregvár u. 52., hrsz.: 5824, Öregvár u. 55., hrsz.: 5796, Öregvár u. 58., hrsz.:5834, Gyökér u.19., hrsz.: 5797, Ék u.1., hrsz.: 5828, Ék u.18., hrsz.: 5846) felújítását, továbbá az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzését. A projekt összköltsége – a magyar oldalon – 650 ezer euró, a támogatás mértéke kilencvenöt százalék. Az önerő 32 ezer 500 euró, vagyis 10 millió forint körül alakul. Sikeres pályázat esetén a projekt 2012-ben és 2013-ban valósul meg.

A tervezett felújítás a Kerekárok Kft. által bérelt ingatlanok közül az Öregvár utca 52. és 58., valamint a Gyökér utca 19. szám alatti házakat érinti. A pályázatban szereplő épületek közül négy a városi önkormányzat tulajdona, három másik tavaly december 31-ig a megyei önkormányzaté volt. Az immár állami tulajdonban lévő házak önkormányzati tulajdonba adásáról folyamatban vannak a tárgyalások, de amíg ezek nem zárulnak le, a három ingatlan nem felel meg a pályázati feltételeknek. A bérleti szerződés által érintett három bérbe adott ingatlan ettől függetlenül, akár önmagában is keresztülhúzhatja az önkormányzat számítását, ezért nehezen érthető, miért nem tárgyaltak a bérlővel a részleges szerződésmódosításról. Szintén nyitott kérdés, hogy miért épp e pályázati lehetőség révbe érését követően (a csongrádi pályázatról tavaly november 24-én derült ki hivatalosan, hogy esélyessé vált – a szerk.), akarták a Kerekárok Kft.-től szinte azonnal visszavenni a házakat, hiszen azok közül kilencet nem érint a projekt.

Igaz, ha sikerül kialakítani egy skanzent, s azt megtöltik feladatokkal is, a házakra már akár vételi szempontból is érdemes „szemet vetni”, főként, ha azokat „dobra lehet veretni”, majd a forgalmi értéküket „megfelelően” lehet alakíttatni. Ráadásul, egy esetleges újabb, a vendégházak felújítását célzó pályázat elbírálásánál egy korábbi uniós projekt kiegészítése már alapvető előnyt jelenthet. Talán nem véletlenül járt tavaly ősszel egy román üzletember az Óvárosban, s szemrevételezte a nádfedeles vendégházakat. Természetesen szerkesztőségünk fel sem tételezi, hogy a fentiek alapján érkezhetett Csongrádra az öltönyös, jól szituált úr, vélhetően csak gyönyörködött Csongrád ma még meglévő, kuriózumnak tekinthető építészeti értékeiben.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomment}