CSONGRÁD - 2011. Július 28.

Génmódosított „nagyhatalommá” vált a legszebb Tisza-parti kisváros, jóllehet, a hírhedtté vált kukorica vetőmag zsákonként pár szem maggal lehetett szennyezett. Az országos közvélemény érdeklődésének középpontjába került ültetvényt elpusztították. A kormány minden károsultnak teljes körű kártérítést ígért, de még kérdéses, hogy mikor és mennyit fizetnek.

Az elmúlt hét végén, pénteken jelent meg a hír: „A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a gazdák figyelmét, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával annak érdekében, hogy a génmódosított vetőmaggal érintett ültetvények megsemmisítésének végrehajtását nyomon lehessen követni. A tájékoztatást azt követően tette közzé a szaktárca, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal július 20-án részletes ismertetőt jelentetett meg honlapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők eligazítására. A közlemény ismerteti: a megsemmisítés nyomon követése érdekében a növényvédelmi felügyelő két napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyvet vesznek fel a becsült termésről, valamint a négyszáz méter védőtávolságon belül lévő kukoricaterület nagyságáról.”

Hétfőn a megyei kormányhivatal közzétett egy hírt, amelyre azonnal ráharapott a július végén általános hírhiánnyal küzdő média: „Csongrád megyében egyelőre egy Csongrádhoz közeli termelő volt kénytelen betárcsázni kukoricáját, mert genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett vetőmagot használt”. A legszebb Tisza-parti kisváros ezáltal egy elfuserált ellenőrzési intézkedéssorozatból adódó gazdasági balhé (s még véletlenül sem az idegenforgalmi értékei miatt – a szerk.) került az országos figyelem középpontjába.

A mintegy kétmillió forint kárt szenvedett csongrádi gazdálkodó még az elmúlt hét végén betárcsázta a mintegy 4,3 hektáros kukoricatáblát, hiszen a július 16-i mintavétel után erre hivatalos értesítésben hívták fel a figyelmét. Csakhogy utólag újabb levelet kézbesítettek számára, az abban foglalt információk szerint legkésőbb csak a mai napon kellett volna elpusztítania a növényállományt. Az ellentmondásos intézkedések miatt mára a gazdálkodó „bezárkózott”, s abban reménykedik, hogy a kártalanítási eljárás során a várt 8-10 tonnás termés optimális vételárát jórészt megkapja, hiszen igazoltan megfelelőnek minősített vetőmagot használt. Egyelőre az biztató lehet a számára, valamint a védőzónába eső, szintén komoly károkat szenvedő szomszédai részére, hogy a kabinet keddi határozata szerint a GMO-szennyezés által érintett gazdálkodók kárát a kormány „megtéríti, s magára vállalja, hogy a felelősökkel szemben jogi úton maga lép fel”. A kormány határozata szerint a büntető törvénykönyv módosítása mellett a GMO-szabályozást is újra kell gondolni. Ennek a szabályozásnak a tervezetét várhatóan már az ősszel megtárgyalhatja az országgyűlés.

A gazdálkodók a kárigényüket szeptember 30-ig nyújthatják be. Az viszont még kérdéses, hogy a termelők mikor kapják meg a pénzüket. A kiesés ellenére a költségek eddig is folyamatosan jelentkeztek, ráadásul a termőterület beművelését sem lehet halogatni. A tavasszal alakult csongrádi önkormányzati mezőgazdasági munkacsoport vezetője, Máté Attila ez ügyben felvette a kapcsolatot Vincze László országgyűlési képviselővel, aki a héten kérdést nyújtott be az agrártárca vezetőjéhez. A honatya szerkesztőségünk érdeklődésére elmondta: elsősorban az érintett termelők ez ügyből fakadó valós problémáira kívánja felhívni az agrárminiszter és munkatársai figyelmét. A képviselő szerint nagyon fontos, hogy ilyen helyzetekben a termelők előre számíthassanak a pénzükre, így szükséges, hogy a kifizetések ütemezéséről is mihamarabb információhoz jussanak.

A probléma igazi eredőjére egyébként környezetvédő szervezetek – az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK), a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET), valamint a Védegylet – egy szerdán kiadott együttes közleményben hívják fel a figyelmet: „A napvilágra került génszennyezési esetek ismételten igazolják azt, hogy a genetikailag módosított vetőmagot és hagyományos vetőmagot is előállító óriáscégek képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az általuk kifejlesztett technológiát. Nem tudják a vetőmagokat százszázalékosan külön kezelni egymástól, és amennyiben olyan országokból hoznak be vetőmagot, ahol génmódosított növényeket is termesztenek, a génszennyezéssel számolni kell.” E helyzet hasonló a cukorkák előállításánál is előforduló furcsaságokhoz, hiszen azok csomagolásán sem véletlenül lelhető fel a figyelmeztetés: „nyomokban mogyorót tartalmazhat”. Természetesen a savanyú cukor ettől még nem válik mogyoróízűvé, ám az egyazon csomagoló gépsor használata miatt előfordulhat, hogy például minden tizedik vagy századik csomagolásba belekerülhet egy aprócska mogyoródarab, ami a mogyoróra különösen érzékeny fogyasztók számára kockázati tényezőt jelenthet. Ez alapján természetesen nem tiltják be egy országban sem a cukorka forgalmazását, csak rá kell írni a csomagolásra, hogy az a néhány érzékeny cukorfogyasztó tudja, mire számíthat.

A hazai közvélemény az eddigi felmérések szerint jobbára egyetért azzal, hogy a génmódosított növények termesztését hazánkban tiltani kell. Ebből adódóan viszont egyes elemzők szerint sikerült ámokfutásba kezdeni. Ez esetben még az is kétséges, a GMO-s növénytermesztésben mekkora az a mérési hibahatár, amikor már szennyezett, s amikor még szennyezetlen területről beszélhetünk.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.